Sajtószoba

22
2021. február 22., hétfő

A Tiszalök utáni vízrendszeren a nehézfémtartalom érdemben már nem tér el a szennyezést megelőző állapottól

Budapest, 2021.február 22. - Sajtóközlemény

19
2021. február 19., péntek

Folyamatos hígul a Szamost és a Tiszát ért szennyezés, csökken a folyók terhelése

Budapest, 2021.02.19. – Sajtóközlemény

18
2021. február 18., csütörtök

A vízügy megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a Szamoson érkező nehézfémszennyezés ne jusson ki a mederből

Budapest, 2021. február 18. - Sajtóközlemény

17
2021. február 17., szerda

Nehézfémszennyezés érkezik a Szamoson Romániából

Budapest, 2021. február 17. - Sajtóközlemény

5
2021. február 5., péntek

Árad a Tisza, újra érkezik a kommunális hulladék szennyezés, reggel óta ismét munkában a magyar fejlesztésű géplánc

Hulladek a Tiszan_belyeg

Országos Vízügyi Főigazgatóság, 2021. február 5. - Sajtóközlemény

11
2020. november 11., szerda

Sajtómeghívó

Sajtótájékoztató: Nagyszabású takarítás-sorozat a Tisza-tavon! A Tisztítsuk meg az országot! program keretében az összes Vízügyi Igazgatóságon megkezdődtek, vagy rövidesen megkezdődnek a munkálatok.
 

22
2020. október 22., csütörtök

Sajtómeghívó

2020 októberében élesben vizsgáztak a borsodi árvízvédelmi fejlesztések eredményei. A Sajó-Hernád vízrendszerén októberben levonult árhullám méretében alkalmas volt arra, hogy az új védművek hatását teszteljük - az árvíz magassága helyenként megközelítette a 2010. évi rendkívüli árhullámot.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Regdánszki Tamara, honlap adminisztrátor

Folyógazdálkodás

2021. február 10., szerda 09:52

A folyók alapvetően összetett rendszerek, melyek egyben multimodális folyosók is, ahol a természetvédelemnek, vízgazdálkodásnak és a turizmusnak, illetve vízi közlekedésnek is jól össze kell férnie. Nagyságuktól és elhelyezkedésüktől, illetve szabályozottságuktól függően a használatukból adódó konfliktusok is változnak: valahol a szálloda hajó forgalom és a halivadék egymással szemben állása, máshol pedig a természetes vízjárás és a vízbázisvédelem, horgász, illetve vízi turizmus érdekelt kerül konfliktusba egymással. Így a fő feladat egy folyógazdálkodás esetében a folyó tulajdonságainak megőrzése, stabilan tartása az ember által megszokott mennyiségi és minőségi értelemben. Persze ez már csak azért sem egyszerű feladat, mivel a folyók meanderezni szeretnek - általános reakciójuk, hogy mozognak és változnak. A kialakuló kanyarulatok, melyek lehetőségeit az úgynevezett nagyvízi meder jellege és rendelkezésre állása határozza meg, jellemző tulajdonságai a folyóknak. A kanyarulatok tehát egyben befolyásolják és egyben meg is határozzák a folyó árvíz és jég levezetési lehetőségeit: a fejlett kanyarulatok akadályt képeznek a jégnek és az árvíznek. Ezen segíteni – a kevésbé szabályozott folyók esetében - kanyarulat átvágással, vagy - jobban szabályozott folyók esetében - bypass csatornával lehet. Persze a kanyarulat átvágás időleges, hiszen a folyó e szükséges „egyenesítésre” újabb kanyarulati dinamikával válaszol majd idővel, és kezdődik minden előröl.

Az ember egyre növekvő területi és biztonsági igényeit kielégítve sok folyó – főleg a nagyobbak – erősen szabályozott, annak érdekében, hogy stabilan tartsák az emberi környezetet és ezáltal a biztonságos jég- és árvízi levezetést. A régi kanyarulat átvágások mentén pedig jellemzően töltések épültek.

A vízjárások hektikusabbá válásával a nagyobb folyók esetében a kisvízi meder jelentősége is megnőtt. Ugyanis a meder szükséges dinamikáját itt is létrehozzák, és intenzívebb használatnak vetik alá, mely sajnos természetes medermélyülést is vonhat maga után. Persze a meder dinamika nem csak vertikálisan, hanem horizontálisan is kifejti hatását, hiszen a kanyarulatok által (mindegy, hogy közép vagy kisvízi) bögék és küszöbök sorozata jön létre. Ahol a kisebb folyók esetében a gázló fogalma, még a tényleges „átgázolás” lehetőségét sejteti, de a hajózásban és főként a teherszállításban ez már merülési korlátozást jelent manapság. Persze eme küszöbök, egyben hasznos elemei is a folyóknak, hiszen a kisvizek fenntartásában jelentős szerepük van, hogy a vízfelszín ne „csússzon” le a következő bögére, és így tovább. Ez nem csak a vízi közlekedésnek, de a vízbázisvédelemnek, öntözésnek és a folyó menti ökoszisztémának is hasznos és egyben elengedhetetlen.

Miközben a társadalom igényei a folyók és a folyó menti területekkel kapcsolatosan egyre nőnek és több rétűvé válnak, se a víz mennyisége, se a minősége vagy helyigénye nem lesz könnyebben kezelhető, javítható vagy növelhető. A szennyvíztisztítási mértéke nagyban javult az elmúlt évtizedekben, de a vízhasználatok is intenzívebbek lettek. Egyre több szemét jelenik meg a folyókon, egyre több illegális szennyezés van jelen, melyen a mezőgazdasági területekről érkező terhelések – mind esőzés, mind árvizek által – csak rontanak a helyzeten. Ezek kezelését a vízügyi ágazat önmagában nem tudja megoldani, ezek tényleges megoldásai csak egységes társadalmi nézetek és akaratok által lehetségesek. Minden, ami bele kerül a folyókba a fenti terhelések által, az az öntözés, part menti ökoszisztéma, vízi turizmus (strand) által vissza kerül a körforgásba, tehát hozzánk emberekhez, mint fő felhasználók.

Látható, hogy a folyógazdálkodás napjainkra inkább egy konzerváló folyószabályozás lett, melynél a gazdálkodást leginkább a sok mennyiségi és minőségi, illetve helyigény kielégítése teszi ki. Mindezt úgy elvégezve, hogy az adott folyó mentén lévő társadalom észre se vegye, hogy a mérnök „beavatkozik” az általa ismert közegbe, illetve valamelyest korlátozná a víz használatát. A jövőben ezt a hektikusabbá váló vízjárás pedig egyre nehezebbé fogja tenni.

Folyogazdalkodas_kepSzentendrei-sziget, Kisoroszi szigetcsúcsKép forrása: Reichardt Anita/ OVF

Reméljük a jövő végül olyan lesz, mint a kép: derűs és békés a víz mentén.

Utolsó módosítás: 2021. február 10., szerda 09:58, Regdánszki Tamara