Sajtószoba

24
2021. szeptember 24., péntek

A Velencei-tó vízpótlásának első lépéseként üzemirányítási próbát tart a vízügy

OVF_kozlemeny_01

Többnapos üzempróbát indít szeptember 26-án, vasárnap a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, hogy megállapítsa, milyen hatással van a Velencei-tó vízminőségére és élővilágára, ha megkezdik a vízpótlást a Pátkai-tározóból a tóba.

26
2021. augusztus 26., csütörtök

Magyarország harmadik vízgyűjtő-gazdálkodási tervének társadalmasítási fórumai

kozlemeny

Az Európai Unió legösszetettebb, a vizek védelmére és fenntartható vízhasználatára vonatkozó irányelvek ernyőjogszabályának, a 2000-ben hatályba lépett Víz Keretirányelvnek (VKI) kezdetek óta az egyik fontos alappillére volt a társadalom bevonása.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Dr. Balatonyi László, osztályvezető

Racionális méretezési módszer felülvizsgálata

2021. január 22., péntek 10:25

Az 1980-as éveinek kezdetétől érzékelhető az éghajlat trendszerű változása, aminek a legkönnyebben mérhető és dokumentálható paramétere az éves középhőmérséklet emelkedése. A légköri hőmérséklet emelkedése, fizikai értelemben a légkör energiatartalmának növekedése, - többek között-, a hidrológiai folyamatok felgyorsításával, a csapadékviszonyok korábban „megszokott” térbeli és időbeli eloszlásának módosulásával jár. A módosulás mértéke térségenként eltérő, de a szélsőséges időjárási helyzetek előfordulási gyakoriságának növekedése, ezen belül a csapadékintenzitás és a csapadék magasság, továbbá a hőmérsékleti szélsőérték növekedés általánosan tapasztalható. Az elmúlt évtizedekben az ENSZ által szervezett nemzetközi egyezmények sora tűzte (tűzi) ki célul az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentését annak érdekében, hogy fékezni (megállítani) legyünk képesek az éghajlat változását. Ez egyelőre, és sajnos a jövőre nézve is, mérsékelten sikeres. Ennek a törekvésnek csak globális léptékben lehet valóban hatása. Egyidejűleg azonban, lokális beavatkozásként világszerte felismerték az alkalmazkodás szükségességét. A kérdés az, hogy milyen beavatkozásokkal érhető el az, hogy a döntően a városokban koncentrálódó rendszerek, a romló környezeti feltételek között is, legalább a korábban elvárt biztonsági szinten működjenek?

 

Az alkalmazkodás akkor is szükséges és kifizetődő, ha az éghajlatváltozás „előrejelzése” bizonytalanságokkal terhelt. Az alkalmazkodó képes a rendszer megtervezésére és kiépítésére ugyanis nem csak az üzembiztonság megtartását (javítását) célozza, hanem az energiafelhasználás hatékonyságának növelésére is. Ezzel egy közvetlen, pozitív visszacsatolás is keletkezik a globális célkitűzéshez, amennyiben az így megtakarítható energia hozzájárul az ÜHG kibocsátás csökkentéséhez. Az extrém csapadékok előfordulási gyakoriságának növekedése közvetlen hatású a városok csapadékvíz elvezető elválasztott és egyesített csatornarendszereire, amelyeket az elmúlt száz év során nem ilyen hidraulikai terhelésekre terveztünk és építettünk ki. Az erősen urbanizálódott városokban a vízzáróan burkolt felszín területének növekvő aránya fokozza a korábbi, elvezetésre szorítkozó szolgáltatás fenntartását, a felszíni lefolyások gyors és károkozás nélküli elvezetését a település területéről. Időjárási extrémitás a hosszantartó, forró, csapadékmentes időszak is, különösen, ha azok a hőmérsékletek növekedésével párosulnak. Mezőgazdasági területeken az ilyen időszakokat aszályosnak tekintjük. A városokban ez a megnevezés kevéssé használatos, mert a rendelkezésre álló ivóvíz öntözővízként való felhasználásával a városi növényzetben keletkező károk mértéke, melyek nem termés csökkenésben, hanem a növények állapotában keletkeznek, csökkenthetők. Nyilvánvaló azonban, hogy ez a megoldás ésszerűtlen, gazdaságtalan és kevésbé fenntartható. A városok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását segíti, ha a talajvíz pótlását a csapadék minél nagyobb arányú beszivárogtatásával oldjuk meg.

Járulékos hasznok ezen az úton is keletkeznek. A növényzet életfeltételeinek javításával, a kedvezőbb esztétikai városképen kívül a jó állapotban lévő növények hatékonyabban járulnak hozzá a mikroklíma javulásához (a hőszigetek számának és hőmérsékletének csökkenéséhez) és a szálló por megkötésével a levegő minőségének javításához. A csapadékvíz rendszereknek tehát alkalmasnak kell lenniük a víz visszatartására csakúgy, mint az egyre hevesebbé váló nagycsapadékok biztonságos elvezetésére. A műszaki tervezésben a csapadékvíznek megújuló természeti erőforrásként való kezelése, hasznosítása, illetve hasznosulásának lehetővé tétele csak a szélsőségek kiegyenlítésével, tározással együttesen lehetséges. Vagyis be kell vonni a tervezési folyamatba a városi vízgyűjtő felszínének átalakítását annak érdekében, hogy a csatornahálózat terhelését is. A tározásos rendszerek azonban nem tervezhetők a jelenleg szokásos, korlátozott hidraulikai alapokon nyugvó racionális árhullámcsúcs-számítás módszerével.

Szükség van tehát új tervezési eljárásokra, szükség van a napi gyakorlat és szokások megújítására. Ennek érdekében, az OVF intézményi keretein belül a Települési és Vízgazdálkodási Osztály vezetésével 2019-ben elindult egy átfogó szakmai előkészítés a települési vízgazdálkodással összefüggő kérdések számbavételére és ezekre adandó válaszok kidolgozására.

A munka keretében az alábbi három fő szakmai terület vizsgálatára vonatkozott az előkészítő, I. ütem keretében elvégzendő tevékenység:

  • Települési vízgazdálkodás alapjainak megadása, műszaki ajánlások megfogalmazása
  • Csapadékvíz-elvezetés méretezési alapelvek megújítása, szakmai szabályozás hátterének feltérképezése
  • Csapadékmaximum függvények és azok helyzete, hatása a napi tervezési gyakorlatra vonatkozóan

2021. január 21-én kiadta az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Magyar Mérnök Kamara jóváhagyásával (Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat) a racionális méretezési módszer és országos csapadékintenzitási adatok használatára vonatkozó tervezési előírásairól szóló utasítását. Az utasítás célja, hogy a vízügyi ágazatban a területre hulló csapadékból adódó mértékadó vízhozam egységesen kerüljön meghatározásra. Külön kiemelendő, hogy a csapadékintenzitás adatok meghatározásához első lépésként le kell tölteni az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) nyílt és ingyenes adatbázisából a tervezési területhez legközelebb eső 5 csapadékmérő-állomás adataiból meghatározott adott visszatérési időtartamhoz (p) tartozó 10, 20, 30 és 60 perces intenzitás adatokat. Ezt követően, a kiadott utasítás szerint kell meghatározni a vízhozamot.

rac_1 (3)

 

Az utasítás hatálya az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Vízügyi Igazgatóságokra terjed ki, mint kötelezően alkalmazandó, de a közzétett módszer szabadon felhasználható.

Az utasítás itt érhető el.

Az utasítás I. számú melléklete itt érhető el.

Tervezői adatkérés, adatszolgáltatás folyamata:

  • A tervező tervezési feladata EOV koordinátájának megadásával kéri az adattáblákat.
  • A rendszer a koordináta alapján megadja a tervezési területhez öt legközelebb lévő mérőállomásra vonatkozó adattáblát, valamint, megadja azok távolságát a tervezési területtől sorrendben és térképen megjelenik az öt mérőállomás.

Internet elérési cím:

https://www.met.hu/eghajlat/csapadekintenzitas/

rac_1 (4)

További részleteket az alábbi oldalon olvashatnak:

http://www.ovf.hu/hu/ingyenes_omsz_adatszolgaltatas_csapadekintenzitas_ertekekre

 

Utolsó módosítás: 2021. január 22., péntek 12:48, Regdánszki Tamara