Események

22
2017. június 22., csütörtök

Elsivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapi konferencia

OLOHOFb

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2017. június 22-én emlékezik meg az Elsivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapjáról, melynek mottója: „A földünk. Az otthonunk. A jövőnk.”

25
2017. április 25., kedd

Sajtómeghívó

Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Konferencia

16
2017. március 16., csütörtök

Sajtómeghívó

2016-2017-es jévédekezés lezárása, a Jégtörő XI-es hajó átkeresztelése

9
2017. február 9., csütörtök

Sajtómeghívó

Robbantás a Tiszán

7
2017. február 7., kedd

Sajtómeghívó

Fennállásának 100. évfordulóját ünnepli a Magyar Hidrológiai Társaság

19
2017. január 19., csütörtök

OMIT jégvédekezési sajtótájékoztató

jegtores_dalya2_20170117_mti_belyegkep

Láng István, az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetője 2017.01.19-én sajtótájékoztatót tart Baján, a jégvédekezés legfrissebb eseményeiről, melyre tisztelettel meghívjuk a sajtó képviselőit.

12
2017. január 12., csütörtök

Sajtómeghívó

jetoro

Országos Műszaki Irányító Törzs - Budapesten a Széchenyi jégtörő

15
2016. december 15., csütörtök

Meghívó

Sajtótájékoztató

Indul a Jégtörő hajók melegen tartása!

 

28
2016. november 28., hétfő

Meghívó - Budapesti Vízvilágtalálkozó

BWS

Magyarország 2016. november 28-30. között ismét megrendezi a Budapesti Víz Világtalálkozót (BWS 2016), amelynek társeseményeként Fenntartható Vízipari Megoldások címmel szakkiállításra is sor kerül.

4
2016. november 4., péntek

Meghívó - Sajtóreggeli

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság bemutatja - az interaktív árvízi térképet, az Országos Műszaki Irányító Törzs új központját, és a Hydroinfo mobilalkalmazást

4
2016. október 4., kedd

Sajtómeghívó

Vedelmi gyakorlat b

A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságnál regionális Védelmi Osztaga egy feltételezett árvízvédelmi helyzet kárelhárítási gyakorlatát tartja 2016. október 4-én.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Siklós Gabriella, sajtóreferens

Az 1956 évi dunai jeges árvíz évfordulója

2016. március 22., kedd 08:34

Az 1956. évi dunai jeges árvíz évfordulója

 

Az 1956. évi dunai jeges árvíz a hazai árvizek történetében különleges helyet foglal el. Hatalmas, pusztító jeges árvizeket ismerünk a múltból, bár az 1876., 1891., 1893., 1940., 1941. és az 1945. évi jeges árvíz jóval gyengébb, kezdetleges védművek mellett következtek be. A lényeges különbség az volt, hogy az 1956. évi jeges árvíznek – jégjárási és árvízi jellemzőit tekintve – magassága a legnagyobb, vízhozama pedig a legtöbb volt, amely minden korábbi jeges árvízét meghaladta. A legnagyobb gátrongálódás és terület-elöntés ott történt, ahol a jeges árvizek addig még sohasem múlták felül lényegesen a jégmentes árvizek vízszintjét, tehát a Baja alatti Duna szakaszon.

A jeges árvíz kialakulásának legfőbb oka az volt, hogy az 1955/56-os téli időjárás rendkívüli volt, ilyen hideg február 176 év óta csak egyszer, 1929-ben fordult elő. A Duna alsó szakasza befagyott. Az Alpokban hirtelen bekövetkezett enyhülés és az ott lehullott igen jelentős csapadékok következtében a Dunán a jégmozgás okozta árhullámokat közvetlenül egy egészen rendkívüli méretű hóolvadásos árhullám követte.

Lokalizáció kiépítésére volt szükség a gátszakadásokon betört víz elöntésének minél kisebb területre való korlátozására. A betört vizek lokalizálására felhasználták az utak, vasutak töltéseit, alvó gátakat, magasabb terepvonulatokat nyúlgátak építésével megfelelő magasságra kellett emelni, a bennük található nyílásokat – hidakat, átereszeket, bevágásokat – el kellett zárni.

A védekezést az Országos Árvízvédelmi Kormánybiztos irányításával a vízügyi igazgatóságok végezték és az egész ország segített. A védekezők között volt a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, az Építési Minisztérium, különböző gyárak és szervezetek által mozgósított dolgozók és természetesen az érintett települések közereje.

1956. március 11-én a védekezők létszáma elérte a 38 000 főt. A gépek közül a védekezési csúcsidőben 20 kotró, 180 dömper, 7 tológép dolgozott egyszerre, a tehergépkocsik legnagyobb száma 2455 volt. A főbb védekezési anyagok közül 830 m3 faanyagot, 44 000 tonna vízépítési terméskövet, 1 520 000 db zsákot és 24 500 fáklyát használtak fel.

A méreteiben még soha nem látott árvíz ellen hatalmas szervezett erőkkel, nagyfokú gépesítéssel folytatott védekezés jelentős eredményeket ért el a károk korlátozásában. A Dunavölgy 520 000 hektár mentesített árterületéből csak 74 000 hektárt öntött el a víz. Az 1956. évi árvíz után szükségessé vált az árvízvédelmi töltések megfelelő szintű és méretű kiépítése, a nagyvízi meder szabályozása.

Az 1956-os jeges árvizet követően jelentős fejlesztések indultak meg a vízügyi ágazatban. Megkezdődött a jégtörő hajópark kialakítása a Dunán és a Tiszán egyaránt, annak érdekében, hogy ne alakulhassanak ki káros vízszinteket előidéző jégtorlaszok, vagy kialakulások esetén megbonthatóak legyenek. A folyószabályozási munkák keretében jéglevezető sávokat alakítottak ki a part mentén. A nagy volumenű töltésfejlesztésű munkák kezdődtek a jeges árvíz által érintett szakaszokon, az új töltések magasságát az akkori mértékadó árvízszint fölé emelték, 1,5 méterre. A megemelt töltésrendszer biztonsággal vezette le a Duna alsó szakaszán a rekord méretű 2013. évi árvizet is. Az utóbbi években megtörtént a térség árvízvédelmi felülvizsgálata, elkészültek az árvízi veszély- és kockázati térképek, valamint a nagyvízi mederkezelési tervek, amelyek eredményeit felhasználva tovább stabilizálható a térség árvízvédelmi biztonsága.

1956

A képes összefoglalója az 1956. évi dunai jeges árvíznek alábbi linken elérhető: http://www.youtube.com/watch?v=CsLmJ3Qs62s

Utolsó módosítás: 2016. március 22., kedd 09:13, Radó Mónika