Tartalomfelelős: Somogyi Edina, vízhasznositási-referens

A Nyírség vízháztartási és vízgazdálkodási problémáinak enyhítése

2022. január 10., hétfő 13:44

A Nyírség a magyarországi Tiszavölgy egyik olyan hátsági, síkvidéki környezetéből mintegy 20-70 méterrel kiemelkedő területe, mely felszíni és felszín alatti hidrológiai adottságai miatt fokozottan kitett az egyre markánsabban jelentkező klímaváltozási jelenségeknek.

A Nyírség középső részén, a Lónyay-főcsatorna vízgyűjtőjén a vízháztartási egyensúly felborulni látszik. Ugyanilyen folyamatok figyelhetők meg a Nyírség Hajdú megyei részén (Dél – Nyírség), valamint a Kraszna menti Kelet – Nyírségben is. Az 1990-es évek elejétől egy kiszáradási folyamat indult el, hasonlóan a Duna-Tiszaközi hátsághoz. A talajvízszintek süllyedésnek indultak, ami miatt az azt addig megcsapoló felszíni vízfolyások kisvízi vízhozami csökkenésnek indultak, sok esetben a vízfolyások teljesen kiszáradtak.

nyirseg-vizpotlas_1

Nyírség

A felszíni vízrendszer egyre kevésbé tudja biztosítani a felszíni vízből a vízigények kielégítését, az 1960-70-es években megépült tározók gyakran vízutánpótlás nélkül maradtak. Ezen okok miatt a mezőgazdasági vízigényeket részben engedélyezett, és részben engedély nélkül létesített kutakból felszín alatti vizekből próbálják kielégíteni. Ez további talajvízszint süllyedésekhez vezetett és megindult a vele szoros kapcsolatban lévő rétegvizek nyomásszintjének csökkenése is. A talajvízszintek csökkenése elindította a térség természeti értékeinek degradációját, a rétegvízszint csökkenés pedig hosszabb távon az ivóvíz szolgáltatást is veszélyeztetheti.

A kedvezőtlen vízháztartási folyamatok a mai napig folytatódnak, ezért döntött úgy az Országos Vízügyi Főigazgatóság, hogy elindítja a problémák megoldására irányuló tervezési folyamatot és elkészíttette a „Nyírség vízpótlása” c. koncepciótanulmányt. Ez a tanulmány a Közép – Nyírségre készült el, de a javasolt műszaki megoldások kiterjeszthetők a Dél illetve a Kelet – Nyírségi területekre is.

A koncepcióban javasolt műszaki beavatkozások öt csoportra oszthatók:

1. A Tiszából és/vagy a Keleti-főcsatorna irányából zárt távvezetéken juttassuk el a vizet a Nyírség gerincére, onnan gravitációsan a meglévő csatornahálózaton lássuk el a vízgyűjtőt felszíni vízzel. A tervezett nyírségi vízpótlás alapkoncepciója szerint a Nyírségbe folyamatos 1.0-3.0 m3/s vízutánpótlást biztosítanánk. Összesen 4 változat előzetes elemzésére került sor. Ezek lényegi műszaki tartalma az 1. táblázatban, illetve az 2. sz. ábrán látható térképvázlaton kerül bemutatásra.

nyirseg-vizpotlas-tablazat

 Vízpótlási útvonalak főbb műszaki paraméterei

nyirseg-vizpotlas_2A vízpótlás tervezett útvonalai

2. A folyamatosan érkező vizek egy részét a mederben, másik részét állandó víztározókban tartalékoljuk a vízben szegényebb időszakokra, illetve az öntözési és egyéb vízigények folyamatos kielégítésére. A nyírségi víztározás fejlesztése az 1960-as években kezdődött el. Eddig összesen 7 db állandó tározó épült meg, 12.3 millió m3 össztérfogattal. Ezek komplex hasznosításúak, fontos szerepet játszanak úgy a vízkészlet-gazdálkodásban, mint a belvízvédelemben és rekreációs szerepük is jelentős. A felszíni lefolyás csökkenésével feltöltésük egyre nehezebb, vannak évek amikor folyamatosan szárazon maradnak. Az előirányzott vízpótlás lehetőséget teremtene folyamatos feltöltésükre, növelve ezzel vízkészlet növelő szerepüket elsősorban a nyári öntözési időszakokban. A folyamatosan érkező víz öntözési szezonon kívüli időszakban betározásra kerülne, melyhez szükség van további állandó tározók létesítésére, mintegy 10-15 millió m3 összkapacitással. A vízpótlással megnövelt felszíni vízkészletek összesen 10-15 ezer ha öntözését tenné lehetővé. A koncepciótanulmányban összesen 11 további víztározó létesítésének vizsgálatát végezték el.

3. A csatornahálózat oldalágain a mélyebb részeken helyi vízvisszatartást valósítsunk meg. A felszínen keletkező vizek jelentős része jelenleg eltávozik a rendszerből. Ez a mennyiség sokévi átlagban a felszínre hulló csapadék 6 %-a. Vagyis az átlagos 550-600 mm/év csapadékból mintegy 33-36 mm/év. Víztömegben számolva ez 70 millió m3 vízmennyiséget jelent. A koncepcióalkotás keretében vizsgálták annak lehetőségét, hol lehetne a helyi vizeket a korábban, illetve jelenleg is rét legelő művelési ágban lévő vízállásos területeken visszatartani, vagyis részben visszaállítani a Nyírség korábbi tájszerkezetét és vízháztartásának egyik fő jellemzőjét.  Összesen 259 hely került kiválasztásra. Ezeken a területeken a visszatartható vízmennyiség megközelítheti a 13 millió m3-t, vagyis a sokévi átlagos éves felszíni lefolyás kb. 20 %-a.

4. A vízvisszatartás és ezáltal a csatornák menti talajvízszint emelés megvalósítható a mélyebb beágyazódású csatorna szakaszokon kisebb, egyszerű ideiglenes vagy állandó duzzasztóműtárgyak segítségével. A vízvisszatartó műtárgyak helyének meghatározása a hossz-szelvényi adottságok figyelembevételével történt, jellemzően kisebb esésű, mélyebb beágyazódású csatorna szakaszok kijelölésével, ezzel növelve a mederben visszatartható vízmennyiségeket. Összesen 87 db műtárgy helyének kijelölése történt meg, mellyel 445 000 m3 vizet tudnánk visszatartani a medrekben.

5. Azért, hogy a tervezett fejlesztések megvalósítása után a meglévő vízgazdálkodási rendszer hatékonyan el tudja látni a feladatát, célszerű egyszeri, a teljes rendszerre kiterjedő egyidejű rekonstrukció elvégzése (csatornák, műtárgyak, meglévő tározók).

6. A továbbfejlesztett rendszer hatékony üzemeltetése érdekében, valamint az elvégzett beavatkozások hatásainak folyamatos figyelésére a jelenlegi monitoring hálózat kibővítése és az üzemirányítás fejlesztése is szükséges, aminek segítségével a beavatkozások okozta hatások megfigyelhetővé válnak.

Varga György

Utolsó módosítás: 2022. január 10., hétfő 13:51, Regdánszki Tamara