OPTAIN plenáris közgyűlés

2021 szeptemberében indult az OPTAIN elnevezésű Horizon 2020 nemzetközi, kutatási és innovációs projekt, melynek célja, hogy optimális, természetközeli megoldásokat dolgozzon ki a tápanyagok megőrzésére és a vízvisszatartásra mezőgazdasági hasznosítású kisvízgyűjtő területeken. A projektben az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), mint konzorciumi partner, az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Talajtani Intézet (TAKI) szakmai partnereként vesz részt. Az OVF-en belül a Belvízvédelmi és Öntözési Főosztály látja el a szakmai feladatokat.

Éves rendszerességgel megrendezik a projekt plenáris közgyűlését, amelyet az idei évben Magyarországon, - az ATK TAKI szervezésében – Balatongyörökön tartottak. Az OVF-et Molnár Péter, osztályvezető és Somogyi Edina, kiemelt műszaki referens képviselte.

A plenáris közgyűlés „hivatalos” része szeptember 20-22. között zajlott, melynek keretein belül bemutatták a tavalyi, Varsóban megrendezett plenáris közgyűlés óta, az egyes munkacsoportok által elért előrehaladást. Továbbá lehetőség nyílt az ún. „world cafe” egyeztetések keretein belüli tapasztalatcserére, ahol kisebb létszámban került sor a problémás kérdések megvitatására. Emellett a projektben szereplő összesen 14 mintaterületen elért eddigi eredményeket poszter szekció keretében volt lehetőség körülbelül 10 perces előadásokkal bemutatni, elsősorban az elmúlt év tapasztalataira koncentrálva. A poszterek a rendezvény területén kifüggesztésére is kerültek. Ilyen módon a partner intézmények az OVF projektben elért eredményeit is megismerhették.

A Kebele mintaterületről készített poszter

Az első napon (09.20.) a tavalyi évhez hasonlóan a Mintaterületek és a többszereplős érdekcsoportok (WP1) és az Intézkedések és indikátorok (WP2) munkacsoportok prezentálták előrehaladásukat, emellett a Modellezési adatok (WP3) munkacsoport beszámolóját is hallhattuk. Ehhez kapcsolódóan az OVF az idei év tavaszán megtartotta a második MARG workshopját a Kebele-patak vízgyűjtő mintaterületen, ahol a résztvevők – a NAK segítségével meghívott mezőgazdasági szaktanácsadók, a NYUDUVIZIG kollégái, helyi polgármesterek - kiválasztották a területen leginkább releváns környezeti és társadalmi-gazdasági indikátorokat. A résztvevők tapasztalataira alapozva kijelölték továbbá azokat a problémás területeket, ahol a természetes kisléptékű vízvisszatartó intézkedések (NSWRM) elhelyezése indokolt és a későbbiekben a hatásuk modellezhető. Mindemellett fontos feladatunk a kiválasztott NSWRM intézkedések (esetünkben a vetésforgó, talajművelés elhagyása, holtágak revitalizációja) internetes adatbázisban, az ún. WOCAT felületen (https://www.wocat.net) történő dokumentálása. Ehhez kapcsolódóan elkészítettük a WOCAT kérdőív magyar nyelvű fordítását, így a következő lépés már a kérdőív kitöltése lesz, hiszen az idei év végéig legalább egy intézkedést dokumentálnunk szükséges.

A második nap (09.21.) a modellezésről szólt, ahol az NSWRM integrált értékelése (WP4) és az NSWRM alkalmazásának optimalizálása (WP5) munkacsoportok egyeztetése zajlott. A megbeszélések egyik fő kérdésköre az volt, hogy a kiválasztott környezeti és társadalmi-gazdasági indikátorokat hogyan lehet modellezni. Az OVF-hez tartozó Kebele-patak vízgyűjtő mintaterületen a TAKI végzi a modellezést (SWAT+ és SWAP), melyhez az adatszolgáltatás az OVF-en keresztül a NYUDUVIZIG megkeresésével történik. 

A plenáris közgyűlés utolsó napja (09.22.) a Szakpolitikai ajánlás (WP6), az Ismeretterjesztés, kommunikáció és online oktatási környezet (WP7) és a Projektmenedzsment (WP8) munkacsoportok előrehaladásának bemutatásával zárult. A WP6 munkacsoporthoz kapcsolódóan az elmúlt időszak egyik fő feladata volt, hogy lehetőleg különböző szakterületű ismerettel rendelkező (agrár, vízgazdálkodás, környezet- és természetvédelem, településrendezés, klímaváltozás), illetve különböző szintet (nemzeti, regionális és helyi) képviselő érdekeltek bevonásával kérdőíves felmérést készítsünk. A felmérés során a válaszadók kifejthették véleményüket a víz- és tápanyag-gazdálkodás eszközeinek és technikáinak használatát, valamint a technológiák gazdasági fenntarthatóságát befolyásoló kihívásokról és megoldásokról. A kérdőíves felmérések, valamint az ezt megelőző szakpolitikai elemzés eredményeit felhasználva a projekt végére szakpolitikai ajánlások megfogalmazása a cél annak érdekében, hogy a természetes, kisléptékű vízvisszatartó intézkedések alkalmazása minél inkább előtérbe kerüljön.

A plenáris közgyűlésen tartott prezentációk

 Folyamatosan igyekszünk a projektet minél szélesebb körben népszerűsíteni, ennélfogva a TAKI-s kollégákkal közösen cikket írtunk az idei évi MHT Vándorgyűlésre, amelyben ismertettük az OPTAIN projektet, az eddigi feladatokat és elért eredményeket, melyeket a Vándorgyűlésen előadás formájában is bemutattunk.

Az idei év első felében fontos mérföldkő volt, hogy elkészült a projekt első szakmai és pénzügyi beszámolója, mely elfogadásra is került.

A plenáris közgyűlés prezentációi után a hét utolsó napján (09.23.) terepi programon vettünk részt, ahol a TAKI két mintaterületét, a Tetves és a Csorsza patakok vízgyűjtőjét ismerhettük meg. A terepi nap első állomása a Tetves-patakon, Somogybabod környékén található vízmonitoring pont volt, ahol a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kollégái ismertették a terület jellemzőit, a főbb kihívásokat. Ezúton is köszönjük részvételüket és szakmai felkészültségüket.

A Tetves-patakon található vízmonitoring pont megtekintése

 Ezután - továbbra is a Tetves mintaterületen - egy erózióval sújtott mezőgazdasági területet tekintettünk meg, ahol a korábbi évek intenzív mezőgazdasági talajhasználatát leváltva, pillangósok telepítésével és a terület méhlegelőként történő használatával igyekeznek helyrehozni a talajromlást és csökkenteni az erózió mértékét.

 Erózióval sújtott mezőgazdasági terület megtekintése a Tetves mintaterületen

Végül a Balaton északi partján fekvő Csorsza mintaterület bejárása következett, ahol a TAKI kollégái tartottak beszámolót a talajmonitoring pontjaikról, valamint - mivel a mintaterületen főként a szőlőtermesztés jellemző – a térség hegybírója nyújtott tájékoztatást a szőlőtermesztés – elsősorban az aszályos időszakban tapasztalt - kihívásairól, valamint válaszolt a felmerülő kérdésekre.

 Talajmonitoring pont bemutatása a Csorsza mintaterületen

Összességében az idei plenáris közgyűlés is eseménydús volt, ahol számos hasznos információval gazdagodtunk, egyre inkább elmondható, hogy a projektben szereplő országok és kollégák között folyamatosan jobb és szorosabb munkakapcsolat alakul ki, ahol a szakmai eszmecserék mellett a jó hangulat is biztosított. A TAKI-s kollégák rendkívül színvonalas programot állítottak össze és hatalmas köszönet jár számukra a kiváló szervezési munkához.

A projekt során következő feladataink között szerepel egy harmadik MARG workshop szervezése, ahol már a modellezésben elért eredmények bemutatásán lesz a hangsúly.

A 2023 évi plenáris közgyűlés helyszíne Olaszország lesz, bízunk benne, hogy hasonlóan színvonalas programokon vehetünk majd részt Milánóban is. Az olasz kollégáknak mindenesetre fel van adva a lecke, ha a magyarországi rendezvényt felül akarják múlni.

 Molnár Péter, Somogyi Edina