palyazat_fooldal

Események

19
2019. június 19., szerda

SVN konferencia

2019. június 19-én az Országos Vízügyi Főigazgatóság az Agrárminisztériummal közös szervezésű szakmai konferenciát tartott a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából.

12
2019. március 12., kedd

A TSOnline országos tájékoztató zárórendezvénye, 2019. március 12.

Megrendezésre került a TSOnline országos tájékoztató zárórendezvénye.

11
2019. február 11., hétfő

Vizet mindenkinek! - VV 2019

"Vizet mindenkinek!" szlogennel indul idén is a Víz Világnapi rendezvénysorozat!

Információkat kaphatsz a cikken belül és a vizvilagnap.hu weboldalon.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Alkonyi Zsófia Dr., osztályvezető

125 éve történt

2014. december 19., péntek 15:16

1890. január 1.


A miniszter 7207.sz. rendelete alapján megkezdte működését a Földmívelésügyi Minisztérium V. főosztálya keretében működő Országos Kultúrmérnöki Hivatal alosztályaként a közegészségügyi mérnöki szolgálat, Barcza Károly főmérnök vezetésével. Az új szervezet fő feladatát a községek és városok vízvezetéki és csatornázási ügyeinek egységes szempontok szerinti műszaki elbírálása, szükség esetén a tervek elkészítése jelentette. Létrehozásával a hazai települések vízellátásának és csatornázásának ügye jelentős fejlődésnek indult.


1890. január 26.


* Varga Lajos (Désakna) zoológus, egyetemi tanár, akadémikus. Külföldön is elismert kutatója volt a vizek és talajok kerekes férgeinek és egyéb alacsonyrendű állati lényeinek. Úttörő munkát végzett a Balaton és a Fertő-tó mikroszkopikus állatvilágának megismertetésében. Ismeretterjesztő tevékenységével az ökológiai szemléletű hidro- és talajbiológia tudományát népszerűsítette. (+ Sopron, 1963. május 10.)


1890. március 25.


A "Kultúrmérnöki jelentések" évkönyv folytatásaként, Bogdánfy Ödön szerkesztésében megjelent a "Vízügyi Közlemények" című periodika, amely a vízügyi szolgálat szakfolyóirataként 1911-től kéthavonta látott napvilágot.

 


1890. tavasza


A vízrajzi szolgálat a Péch-féle módszerrel megkezdte a várható vízállások előrejelzést. kísérletképpen 9 tiszai főállomásra összesen 383 előrejelzést számítottak ki. A hazai szakemberek ezzel a Duna egész vízgyűjtőjében először készítettek tudományos alapon vízállás előrejelzéseket. A fenti munkákkal párhuzamosan első alkalommal vizsgálták a Tisza mederanyagának összetételét.


1890. május 22.


Az Al-Duna szabályozási munkák elvégzésére a Baross Gábor által irányított Kereskedelemügyi Minisztérium magyar és német vállalatokból alakított Aldunai Vaskapuszabályozási Vállalattal állapodott meg. A vállalat igazgatója Hugo Luther braunschweigi gyáros, a kivitelezés irányítója pedig Rupcsics György főmérnök volt.


1890. július 25.


* Dévény (Zauner) István (Budafok) vízmérnök. Jelentős szerepe volt a Tisza-szabályozás építési munkálataiban. Szakirodalmi munkássága mellett kezdeményezője volt a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi csoportja megalakulásának, haláláig annak elnöki tisztét is betöltötte. (+ Szeged, 1978. szeptember 23.)


1890. szeptember 15. (más források szerint 16-án)


Gr. Szapáry Gyula magyar- és Gruics szerb miniszterelnök jelenlétében a Grében szikla alsó végének robbantásával ünnepélyesen megkezdődött az al-dunai Vaskapu-szabályozás.


1890. október 25.


+ Udvardy Cserna [Cherna] János (Heves) mérnök, akadémikus. Oklevelét a pesti egyetem Mérnöki Intézetben (Istitutum Geometricum et Hydrotechnicum) szerezte, ezután uradalmi mérnök lett (1821), később vármegyei mérnökként dolgozott. Az 1830-as években különböző szaklapokban számos tanulmányt publikált. A vízszabályozásról (Gazdasági vízmérő, 1827.) és a tagosításról (Gazdasági Földmérő, 1825.) a reformkor szellemében írt kézikönyvei úttörő jellegűek voltak. (* Zámoly, 1795. január 7.)


1890. ősze


Lezajlott Magyarországon az első kifejezetten vízvezetéki járvány Pécsett. A Tettye-forrás felett az egyik ház ásott illemhelyéből szivárgott a tífusz fertőzés a kőboltozatos vízvezetékbe.


1890. december 31.


* Hallóssy Ferenc (Budapest) mérnök, folyammérnök. A 20-as években a Csepeli Vámmentes Kikötő és Gabonatároló építési munkáiban működik.1929-től a Földművelésügyi Minisztérium munkatársa, 1945-1948 között az FM Vízügyi Műszaki Főosztályának főnöke, a vízügyi szolgálat vezetője. 1948-ban meghurcolták, majd "vád" hiányában szabadult. Ezt követően 10 éven keresztül a MÉLYÉPTERV, majd az ÉTI kutató-tervezője. Mérnöki tevékenységének fő szakterületei a folyamszabályozás, kikötőépítés, halászati és árvízvédelmi kérdések, valamint a Duna-Tisza csatorna ügyei voltak. (+ Budapest, 1970. január 17.)


1890.


Megjelent Than Károly (1834-1908) „Az ásványvizek chemiai konstitutiójáról és összehasonlításáról” című könyve. Than elemezte a harkányi (1869.), a margitszigeti (1875.), a városligeti (1880.) és a szliácsi (1885.) hévizek, illetve artézi vizek kémiai összetételét. Az ásványvizek vegyi összetételének kimutatására az egyes alkotókat ionokban adta meg, az egyenérték százalékból pedig a víz jellegére következtetett. Ezzel kapcsolatos fenti munkája csak ebben az esztendőben jelent meg nyomtatásban. Módszerét azóta a magyar ásvány- és gyógyvizet elemzők használják.


1890.


A földmívelésügyi miniszter 16570. sz. rendeletével felállította a Morvaszabályozási Kirendeltséget, amelynek első feladatául a folyón végzendő vízimunkálatokhoz szükséges adatok összegyűjtését szabta.


1890.


Hőgyes Endre (1847-1906) professzor vezetésével - két évvel a párizsi hasonló intézmény megalakulása után - létrehozták a budapesti Pasteur Intézetet, amely komoly szerepet játszott a hazai vizek bakteriológiai szennyezettségének kivizsgálásában.


1890.


Az új halászati törvény alapján, az FM Országos Halászati Felügyelőség támogatásával, 616 km2 területen az országban elsőként megalakult a Balatoni Halászati Társulat.


1890.


Az első balatoni rajzoló vízmércét a keszthelyi Hencz Antal mérnök szerelte fel, s őt követte Cholnoky Jenő, aki 1894-ben Keszthelyen és Kenesén állított fel óraművel ellátott rajzoló vízmércét. A műszerek a vízállás és a vízszintingadozás rögzítését szolgálták.


1890.


A balatoni hínár tömeges megjelenése társadalmi üggyé vált Keszthelyen. A Balaton elhínárosodásában nagy szerepet játszó „potamogeton perfoliatus” egyik első ábrázolása Borbás Vince „A Balaton flórája” című munkájában látott napvilágot, amely kötet ebben az évben jelent meg.


A potamogeton perfoliatus - balatoni hínár

 


1890.


A hazai kultúrmérnöki hivatalok középfokú végzettségű segéderőit, a folyamfelvigyázókat és a gátfelügyelőket, 1890-ben, a Földművelésügyi Minisztérium által egyesített vízügyi szolgálat tanintézeteként, a kassai Vízmesteriskola képezte ki.


1890-es évek


A Körösök völgyében a nagyobb átmetszések során kialakított holt-medreket belvízlevezető csatornákká fejlesztették.


Jelmagyarázat:  *   született   +  meghalt


 

Utolsó módosítás: 2014. december 19., péntek 15:57, Vass Zsuzsanna