palyazat_fooldal

Események

19
2019. június 19., szerda

SVN konferencia

2019. június 19-én az Országos Vízügyi Főigazgatóság az Agrárminisztériummal közös szervezésű szakmai konferenciát tartott a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából.

12
2019. március 12., kedd

A TSOnline országos tájékoztató zárórendezvénye, 2019. március 12.

Megrendezésre került a TSOnline országos tájékoztató zárórendezvénye.

11
2019. február 11., hétfő

Vizet mindenkinek! - VV 2019

"Vizet mindenkinek!" szlogennel indul idén is a Víz Világnapi rendezvénysorozat!

Információkat kaphatsz a cikken belül és a vizvilagnap.hu weboldalon.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Alkonyi Zsófia Dr., osztályvezető

175 éve történt

2014. december 19., péntek 14:40

1840. március 31.


Hieronymi Ottó Ferenc (1803-1850), a dunai mappáció vezetője jelentette a munkálatok befejeződését. Az 1823-ban megkezdett, több mint másfél évtizedes munka során a Duna vízrajzi adatait az ausztriai Petronelltől a Vaskapun túl egészen Csernyecig vették fel Huszár Mátyás, Vásárhelyi Pál és Hieronymi Ottó Ferenc irányítása mellett, közel ezer térképen ill. hossz- és keresztszelvényen.

 


1840. április 14.


Lechner József, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság vezetőjének, valamint Vásárhelyi Pál hajózási mérnöknek aláírásával hitelesítve elkészült "a Duna s egyéb vizek szabályozása tárgyában kinevezett országos küldöttségnek" jelentése, amely számbavette az addig elkészült vízrajzi felmérések eredményeit, valamint javaslatot tett a nádornak a Duna-szabályozás főbb munkáira.


1840. május 13.


A király szentesítette az 1839-1840. évi országgyűlés törvényeit, ezek között "A Duna és egyéb folyók szabályozásáról" szóló IV. tc.-et, melynek alapján azután választmányt küldtek ki a Duna-szabályozással kapcsolatos tervek kidolgozására.


1840. június 1.


Vásárhelyi Pál "A Berettyó vizének hajózhatóvá tételéről a Bega vizének példájára" címmel megtartotta az akadémiai rendes tagsággal járó székfoglaló beszédét.


1840. november 5.


Üzembe helyezték a Beszédes József tervei alapján megépített aradi malomcsatornát (későbbi neve József nádor Malom-csatorna, ma Canalul Morilor), mely hét esztendei munka után elkészülve (Körösbökénytől Gyulavarsándig) 92 km-es hosszon 50 m-nyi esésű vízzel 12 malmot hajtott meg. Ezzel a nagyszabású munkával sikerült a Fehér Körös szabályozása érdekében még az 1810-es években lerombolt 36 gátas vízimalom pótlásáról gondoskodni. Az Arad vármegyei birtokosok hálájuk jeléül Beszédes József nemesi címéért folyamodtak a királyhoz.


1840.


Az országgyűlés meghozta a "vizekről és csatornákról" szóló X. tc.-et, amelynek alapján a vízi ügyek beilleszthetőek lettek a hazai jogrendszerbe. A törvény nem tett különbséget a vizek között, s mindenféle vízi munkálatot az illető törvényhatóság engedélyéhez kötött. A törvény 14.§-a az első vízminőségi szabályozás volt, amely szerint: "A vizek, vagy csatornák ágyaiba földet vagy trágyát hordani, kendert áztatni 100 frt, vagy egy hónapi árestrom büntetés alatt tiltatik."


 

Utolsó módosítás: 2014. december 19., péntek 15:00, Vass Zsuzsanna