palyazat_fooldal

Események

19
2019. június 19., szerda

SVN konferencia

2019. június 19-én az Országos Vízügyi Főigazgatóság az Agrárminisztériummal közös szervezésű szakmai konferenciát tartott a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából.

12
2019. március 12., kedd

A TSOnline országos tájékoztató zárórendezvénye, 2019. március 12.

Megrendezésre került a TSOnline országos tájékoztató zárórendezvénye.

11
2019. február 11., hétfő

Vizet mindenkinek! - VV 2019

"Vizet mindenkinek!" szlogennel indul idén is a Víz Világnapi rendezvénysorozat!

Információkat kaphatsz a cikken belül és a vizvilagnap.hu weboldalon.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Alkonyi Zsófia Dr., osztályvezető

75 éve történt

2014. december 19., péntek 16:03

1940. január 1.


Mezőkövesden megkezdte az előző évben feltárt hévíz (a későbbi Zsóry fürdő tápvizének) palackozását és forgalmazását a forrás akkori tulajdonosa.


1940. január 28.


+ Kaán Károly (Budapest), erdőmérnök, akadémikus, aki a modern, ökológiai szemléletű erdőgazdálkodás úttörője volt, s tevékeny szerepet játszott a természetvédelem gondolatának és az Alföld fásításának népszerűsítésében. Munkásságával hozzájárult az erdők és a vízélettan kapcsolatának és kölcsönhatásának tisztázásához, valamint az erdészet- és vízgazdálkodás-történet számos fejezetének tisztázásához. Nevéhez fűződik az állami erdőigazgatás újjászervezése, a természetvédelmi törvény megalkotása. Alapító tagja és elnöke volt az Országos Természetvédelmi Tanácsnak és az Országos Erdészeti Egyesületnek. ( * Nagykanizsa, 1867.július 12.)

 


1940. február 22.


+ Marenzi Ferenc Károly őrgróf (Budapest), tábornok, a Magyarhoni Földtani Társulat hidrológiai szakosztályának, a Magyar Hidrológiai Társaság elődszervezetének egyik alapítója. (* Laibach, 1859. december 29.)


1940. március 12-20.


A délről érkező melegfront a Dél-Dunántúl kisebb-nagyobb vízfolyásain (Kapos, Sió, Zala, Rinya, Marcal stb.) hirtelen hóolvadást és árvizet okozott. A közúti, vasúti átereszekben nagy károkat okozott. Március 14-én kilenc vasútvonalon szünetelt a forgalom.


1940. március 13.


A Gerje-Perje Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatnál megkezdődött az ár- ill. belvízvédelem, a jég és a hóolvadásos vizek elleni küzdelem. Törtel és Cegléd határában jégtorlaszok keletkeztek, így az utóbbi város mélyebben fekvő területei víz alá kerültek.


1940. március 13-16.


A Nagykoppány patakon rendkívüli (22 m3/s) árvíz vonult le, amely a völgy teljes szélességét kitöltötte, a számított szabályozási vízállást 170 cm-rel meghaladta. A vasútállomást 50 cm-es víz borította. Minden úton és vasúton szünetelt a közlekedés.


1940. március 13-18.


A Zala rendkívüli jeges árvize, mely jégtorlódásokat, töltésszakadásokat okozott és közel 216 km2 területet öntött el. A keszthelyi vasútvonal töltésének koronája mindössze 10 cm-rel állt a víztükör felett.


1940. március 13-25.


A mellékfolyói, ill. -vizei által megduzzasztott Sió rendkívüli árvize több helyen gátszakadást okozott (Simontornya, Pálfa, Ózd, Sióagárd stb. térségében). Jelentősebb apadás csak április első napjaiban következett be.


1940. március 14.


Kétnapos áradás után tetőzött a Kapos vize Kaposvárnál, elöntve a város alsóbb részeit, mintegy 6 km2-nyi területet. Az árvíz elsodorta a Kaposvár-Szigetvár vonal vasúti hídját. Víz alá került a taszári repülőtér, és a Kapos több hídja is (a homoki, nagyberki és a szabadi) tönkrement.


1940. március 14-16.


A kárpátaljai folyók (Latorca, Tarac, Talabor, Nagyág, Borzsa, stb.) árvizei több mint 25 hidat romboltak le, köztük a Latorcán átvezető repedei közúti hidat. A lezúduló vizek partszaggatásaikkal tetemes károkat okoztak a parti szántóföldekben is.


1940. március közepe


A Rába jeges árvize a felső - társulati kezelésen kívüli szakaszán - 160 km2 területet öntött el. Jégtörőket, hidakat sodort el az ár Váckeszőnél, Marcaltónál és Rábapatonánál. A Rábaszabályozó Társulat töltései azonban sehol sem szakadtak el.


1940. március közepe


A Sárvíz csatorna visszaduzzadó vize a Dinnyés-Kajtori csatornán keresztül elöntötte Sárkeresztúr község nyugati részét. A váratlan helyzetet az okozta, hogy a csatorna töltésének bal parti részeit elhanyagolták és elhordták a helybeliek.


1940. március 16.


A Kapos árvize tetőzött Dombóvárnál az árvédelmi töltés koronája felett 75 cm-rel. Az újdombóvári vasútállomás környéke víz alá került és az állomás megközelíthetetlenné vált. A helyzetet súlyosbította a Konda patak egyidejű áradása. Összesen 41 ház dőlt össze.


1940. március 16.


A Duna jege a Gödi szigetnél feltorlódott. A megduzzadt folyó a felette lévő alacsonyabb területeket jeges árvízzel borította el. Nagymaros, Visegrád, Vác part menti részei víz alá kerültek.


 1940. március 18.


Sikeresen kivédett jeges árvíz vonult le Budapestnél. Az esemény során 1876-óta a legmagasabb vízállását észlelték. A megelőzési munkálatok és az intenzív védekezés hatására a várost nem öntötte el a víz. Átvágták a Rákos patak északi töltését, és a vizet (8 m3/sec) mezőgazdasági területre vezették.

 


1940. március 19.


A Csepel-sziget déli csúcsánál, Rácalmás magasságában a jeges árvíz következtében jégtorlasz alakult ki, melyet a légierő aznap délután szétbombázott.


1940. március 20-26.


A hóolvadás rendkívüli árvizet okozott a Zagyván és a Tarnán, amelyek megduzzadva gátakat romboltak el. A víz egy része a vasúti töltést átszakítva, Jásztelek megkerülésével a Heves-Szolnok-Jászvidéki Társulat területei felé vette útját. Az árhullám másik része a Zagyva völgyében futott végig Jánoshidát és Újszászt veszélyeztetve.


1940. március 22.


+ Kaáli Nagy Dezső (Siófok), mérnök, a Balatoni Kikötőépítési Felügyelőség vezetője. Munkásságához fűződik a tihanyi, alsóörsi, balatonlellei, balatonföldvári, balatonszemesi és siófoki kikötők építése, valamint az említett települések partrendezése. Saját találmánya a K.N.D. jelű partvédőmű, melyet több helyen sikerrel alkalmaztak. Szakirodalmi tevékenysége zömmel a Balaton vízrendezésének kérdéskörével foglalkozott. (* Kraszna, 1888. május 17.)

 


1940. március 25-26.


A Hernád mellékvizein rendkívüli árvíz alakult ki. A vízfolyások alsó szakaszán az ár úgyszólván sehol sem folyt a mederben, hanem elöntötte a part menti községeket. A Vadász patak áradása miatt Szikszón 98 lakóház került víz alá, s 38 omlott össze.


1940. március 25-30.


A Sajó árvize a felsőbb szakaszán komolyabb nehézségek nélkül vonult le. Egy gátszakadás ugyan bekövetkezett, melyet a Hangony patak hátulról felgyülemlett vizének nyomása okozott. A Sajó Bánréve feletti szakaszán – mellékágaival együtt – mintegy 30 km2 területet, alsó szakaszán pedig közel 60 km2-nyi területet öntött el.


1940. március 17-29.


A Bódva eddigi legnagyobb árvize gyorsan levonult, de a töltésezetlen folyó teljes völgyét elárasztotta. A torkolati duzzasztó művet alámosta és részben bedöntötte. Más jelentős anyagi kár szerencsére nem keletkezett.


1940. március 21.


Bonczos Miklós belügyi államtitkár vezetésével megkezdte működését az Árvízvédelmi Kormánybiztosi Hivatal.


1940. március 28.


A dunai jeges árvizet követő újabb áradás, az ún. "zöldár" nagy károkat okozott. A Szentendreszigeti Ármentesítő Társulat jég által megrongált töltéseit átszakította, s elöntötte Pócsmegyert, valamint Szigetmonostort.


1940. március


A Karasica patak (Baranya m.) rendkívüli árvize Magyarbóly községben nagy károkat okozott. Több mint 50 lakóházat öntött el a víz.


1940. március


A Marcal alsó szakaszának védtöltéseit az árvíz 15-20 cm-rel meghágta, de több helyütt sikerült a kiáradást nyúlgátakkal megakadályozni. Ettől függetlenül a Marcalvölgyi Vízitársulat árteréből kb. 90 km2 került víz alá.


1940. március


A Cuhai Bakonyér mentén az árvíz 25 km2-t borított el. Mezőörsön a község védelme érdekében jégtorlaszt kellett robbantani. 16 ház összedőlt és egy ártéri hidat is elsodort a víz.


1940. március


A Bükk hegység déli lejtőjének vizei (a Laskó, Eger, Hanyiér, Csincse és Hejő) Heves megyében mintegy 415 km2, Alsó-Borsodban pedig közel 144 km2 területet öntöttek el.


1940. március


A Rima folyó és mellékvizei – ezek közül is főleg a Balog-patak – árvize kb. 46 km2 területet borított el.


1940. március-április


A március-áprilisban levonult ár- és belvizek kb. 8000 km2 területet sújtottak Magyarországon. Noha a nagy területeket csak rövid ideig borította víz, mégis mintegy 460 km2-en teljes terméskiesést okozott. 14 000 lakóépület, 270 közúti és 18 vasúti híd ment tönkre.


1940. május 6.


Megjelent az árvízkárosultak javára kiadott ún. „1940. Árvízblokk (I)” 200 000 példányban, valamint két héttel később a felárral vásárolható ún. „1940. Árvíz (II)" bélyegsorozat 200 000 fogazott példányban.


1940. június 2.


+ Anderkó Aurél (Budapest), meteorológus, egyetemi tanár. Bogdánfy Ödönnel közösen alkották meg a súlyombrográf nevű műszert, amely a csapadékmérőt egy írószerkezettel összekapcsolva a csapadék intenzitására is adatokat szolgáltatott. (* Terep, 1869. október 14.)


1940. június 17.


A Bánfalvi patak rendkívüli áradása Sopronban, Kópházán és Bánfalván nagy károkat okozott. Ez volt a „szelíd” Bánfalvi patak addigi legnagyobb árvize. Az áradást a vízgyűjtőn két nap alatt lehullott mintegy 116 mm-es csapadék okozta.


1940. június 20.


A tiszaörvényi (ma tiszafüredi) szivattyútelepre rákapcsolták az alsó, 115 km2 kiterjedésű öntözőrendszert. Az üzemének ünnepélyes felavatásán részt vett többek között Horthy Miklós kormányzó, József főherceg, Teleki Pál miniszterelnök és Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter. A szivattyútelep és a csatlakozó 100 km-es csatornahálózat a Tisza-vidék öntözésének első jelentős létesítménye volt.

 


1940. június 20.


+ Weszelszky Gyula (Budapest), gyógyszerész, a Radiológiai Intézet igazgatója, a Magyarhoni Földtani Társulat hidrológiai szakosztályának elnöke. Előbb gyógyszerészmesteri oklevelet szerzett, később Lengyel Béla (1844-1913) mellett a II. sz. Kémiai Intézetben tanársegéd, utóbb adjunktus. 1918-ban az egyetem radiológiai intézetének vezetésével bízták meg. Kutatásainak nagyobb hányada radioaktivitás témájú. Emanáció módszerével a forrásvizek emanáció-tartalmát vizsgálta. A radioaktív sugárzás gyógyhatásával és ásványvízelemzésekkel is foglalkozott. Ebbe a témakörbe tartozik az 1912-ben publikált munkája, mely „A budapesti hévizek radioaktivitásáról és eredetéről” címmel jelent meg. Részt vett a Balaton tudományos vizsgálatában is. Szerepe volt a hazai tudományos közélet megszervezésében. (* Szlatina, 1872. május 10.)

 


1940. július 18-19.


A Zala völgyére lehullott éjjeli felhőszakadás következtében újabb katasztrofális árvíz alakult ki, amely öt helyen újból átszakította a töltést, s így nagy területek kerültek ismét víz alá.


1940. július


Mezőkövesd határában megnyílt az ún. „Zsóry fürdő”, a mai mezőkövesdi gyógy- és melegvizű strandfürdő. A fürdőt az 1939. február 25-én, olajkutató fúrás során feltört 68 oC-os víz táplálja.


1940.


Az ún. "borsodi nyílt ártér" legnagyobb (a Sajótól Poroszló határáig terjedő) részének 1936-ban megkezdett töltésezési munkái befejeződtek. Az 1940. évi árvíz már az új gátak között vonult le.


1940.


A Tolna megyei Sióagárd község körül elkészült a körgát. A műtárgy első sikeres próbája az 1945-ös árvíz idején volt.


1940.


Hazánk addigi legnagyobb éves csapadékösszegét, 1232 mm-t mértek Szentgotthárdon.


1940.


Elkészült a Jósvafői víztározó. A tározót egyrészt idegenforgalmi céllal építették. A tározóra telepített törpeerőmű a jósvafői Tengerszem szálló és gazdasági épületeinek áramellátását szolgálja. A tározó medrét általában két évenként tisztítják.


1940.


A Duna-Tisza közén, a Nyíri erdőben – egy gyakorlatilag lefolyástalan 1 km2-es területen – Komlósi Imre fúrta az első megfigyelő kutakat a talajvízháztartás vizsgálatára. Később ezen a helyen létesítette a VITUKI a Komlósi Imréről elnevezett talajvíz-kísérleti telepét.


1940.


Papp Ferenc professzor a műegyetem Ásvány- és Földtani Tanszékén megalapította a Rheuma- és Fürdőkutató Intézet Forráskutató Osztályát.


1940.


A vízművek által szolgáltatott vizek vas és mangán tartalmának csökkentésére Papp Szilárd vegyészmérnök, az Országos Közegészségügyi Intézet vezető munkatársa új - "Fermago"-nak elnevezett - szűrőanyagot szabadalmaztatott, amelyet még abban az évben 31 helyen alkalmaztak.


Jelmagyarázat:  *   született   +  meghalt 


 

Utolsó módosítás: 2014. december 19., péntek 16:39, Vass Zsuzsanna