Események

24
2017. október 24., kedd

Sajtómeghívó

A Magyar Hidrológiai Társaság Somogy megyei Területi Szervezete HIDROLÓGIAI EMLÉKPARKOT állít az MHT Centenáriumi Évének tiszteletére

6
2017. október 6., péntek

Sajtómeghívó

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság tisztelettel meghívja az érdeklődőket a KEHOP-1.4.0-15-2015-00007 azonosítószámú projekt keretében szervezett sajtóbejárásra és nyitórendezvényre.

22
2017. június 22., csütörtök

Elsivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapi konferencia

OLOHOFb

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2017. június 22-én megtartott konferencia keretében emlékezett meg az Elsivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapjáról.

29
2017. június 29., csütörtök

Sajtómeghívó

A Nemzetközi Duna Nap alkalmából szervezett ünnepségre az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tisztelettel meghívja a sajtó képviselőit.

25
2017. április 25., kedd

Sajtómeghívó

Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Konferencia

16
2017. március 16., csütörtök

Sajtómeghívó

2016-2017-es jévédekezés lezárása, a Jégtörő XI-es hajó átkeresztelése

9
2017. február 9., csütörtök

Sajtómeghívó

Robbantás a Tiszán

7
2017. február 7., kedd

Sajtómeghívó

Fennállásának 100. évfordulóját ünnepli a Magyar Hidrológiai Társaság

Korábbi események
Tartalomfelelős: Siklós Gabriella, sajtóreferens

Jeges árvizekre való felkészülés- kezdődik a „melegen tartás”

2015. december 15., kedd 12:26
15
Esemény kezdete: 2015. december 15. 11:00, kedd
15
Esemény vége: 2015. december 15. 15:00, kedd
Helyszín: Türr István emlékmű (kilátó) Baja, Duna-part

Jeges árvizekre való felkészülés- kezdődik a „melegen tartás”

 

Helyszín: Türr István emlékmű (kilátó) Baja, Duna-part

                 GPS koordináta: 46°10'49.2"N, 18°55'34.0"E

 

Időpont: 2015. december 15. 11 óra

 

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság minden év november 20-ig jelenti a BM közfoglalkoztatási helyettes államtitkárának - védekezésre kijelölt állomáshelyenként - a rendelkezésre álló jégtörő hajók név szerinti csoportbeosztását. A szemle után a minősített jégtörő hajókat a december 15. és március 1. közötti időszakban, az Országos Műszaki Irányító Törzs (a továbbiakban: OMIT) elrendelése esetén a fenntartó készenlétbe helyezi és melegen tartja a jég elleni védekezés időszakában.

A jégtörő hajók feladatai: Beavatkozások jegesedés esetén

A jégtörőhajók működésének operatív irányítása az időjárás és a vízjárás rövid távú előrejelzésén és a már megszerzett szakmai tapasztalatokon alapul. A ma már megbízható, 1-2 hetes előrejelzések ismeretében a jegesedés alakulása is előre becsülhető. A várható beállást megelőzően a hajópárok felvonulnak a számukra kijelölt jégtörési szakasz alatti állomáshelyükre.

A tervezett beavatkozások a jégmegállásra hajlamos helyek ismeretében, a korábbi védekezési tapasztalatok figyelembevételével kerülnek meghatározásra. A beavatkozások tervezésénél természetesen nem hagyhatók figyelmen kívül a nemzetközi egyezményben rögzített szempontok, valamint a kialakult jéghelyzet sem.

A tervezett beavatkozások elsősorban a jégtörő hajók mozgatásával a jégzajlás folyamatosságának biztosítására, a jégtorlaszok kialakulásának megelőzésére, szétrombolására, a visszaduzzasztásból eredő árvízkárok megelőzésére irányulnak.

A hajók mozgása, mozgatása szempontjából kiemelkedően fontos tényező a szükséges mederviszonyok, illetve a hajóút méretek megléte, valamint a hajók kifogástalan műszaki állapota. A magas színvonalú hajóút fenntartás és a hajók üzemképességének, műszaki állapotának megőrzése - a védett értékek ismeretében fontos feladat.

A jégtörő hajók, a minimális (kb. 0,8 m) legkisebb vízállás miatt, csak a nagyobb vizek védelmét tudják ellátni. A kisebb vízfolyásokon, csatornában keletkezett jégfennakadások megszüntetésére a vízügyi szolgálat saját és szerződéssel lekötött munkagépekkel készült fel.

A szolgálat mindemellett a kisebb műtárgyainak üzemetetésével, vízkormányzással, vízszintlengetéssel is korlátozza a veszélyes jég megállási helyek kialakulását.

A téli időszakban (amikor a védekezők teljesítő képessége a nyári védekezéshez képest felére csökken) a műtárgyak lefagyása, az összefagyott uszadékok eltávolítása rendkívüli helytállást követel meg a védekező dolgozóktól.

Mindamellett fontos, a hajózsilipeken keletkező jégkárok csökkentése, illetve a duzzasztóművek folyamatos üzemképesség megtartása.

A Baján állomásozó jégtörő hajók felkészítése az előttünk álló téli időszakra:

A Duna jegesedésének alakulása összetett időjárási, vízjárási és a már említett mederviszonyok függvénye. A jég elleni védekezés egyetlen hatékony eszköze, a jégtörő hajópark, ezért a hajók üzemképességének folyamatos fenntartása fontos feladat.

Az Alsó-Duna-.völgyi Vízügyi Igazgatóság jégtörő flottája négy nagy teljesítményű jégtörőhajóból áll. Nevezetesen a JÉGTÖRŐ VI., VII., VIII., és a XI. nevű hajók, melyek a Dunaföldvár és Vukovár közötti Duna szakaszon teljesítenek szolgálatot.

2015. október 27-én megtörtént a jégtörő hajók éves felülvizsgálata. A bizottság vizsgálta a hajók főgépeit, navigációs és hírközlési berendezéseit, segédüzemi berendezéseit valamint a Hajózási Hatóság által kiadott felülvizsgálati dokumentumok meglétét és azok érvényességét.

A szakértői bizottsága teljes körű vizsgálat eredményeképpen, mindegyik hajót jégtörésre alkalmas állapotúnak ítélte meg.

Hasonlóan történt ez az ország más területein állomásozó jégtörőhajók esetében is. A Duna folyam magyarországi felső szakaszán állomásozik a legismertebb SZÉCHENYI névre keresztelt jégtörőhajó, mely hajó jégtörés esetén szintén a Duna magyarországi alsó szakaszán, illetve közös érdekeltségű szakaszon teljesít szolgálatot. A legnagyobb számú és teljesítményű hajóból álló jégtörő flotta Baján állomásozik. A Dunai jégtörőflottát alkotó öt jégtörőhajóból négy Baján, egy Győrben állomásozik.

És egy kis jeges történelem:

1732 februárjában, majd 1744. március 4-10 között és 1768-ban voltak rendkívüli jeges árvízek Pest megyében. Ezen árvizek alatt összesen 557 ház összeomlott és 3662 állat veszett el.

Bizonyára voltak jeges árvizek korábban is, de ezek voltak az első események, amelynél az akkori szerény eredményeket felmutató védekezés ismertetése mellett a károk felmérése is megtörtént. Majd a többi, az előbb említett események után következő, jeges árvízi esemény közül is kiemelkedik az 1838. márciusi, az 1876. évi Pest alatti és az 1956. évi kimagaslóan magas vízállással levonuló jeges árhullám.

Az 1956-os jeges árvíz a Duna Dunaföldvár-déli országhatár közötti szakaszán tragikus következményekkel járt. A folyókanyarulatokban megálló jég torlaszokat épített és soha nem látott magasságokra duzzasztotta a Duna vizét. A megemelkedett vízszintnek nem tudtak ellenállni a gátak és több helyen átszakadtak, lakott településrészek is víz alá kerültek. A legsúlyosabb helyzet Bajától délre a Mohácsi szigeten alakult ki. A rendkívüli árvizet követő időszakban jelentős fejlesztések kezdődtek a térségben. Megerősítették az árvédelmi töltéseket és elkezdték a jégtörőhajó flotta fejlesztését, amely 1981 fejeződött be. Jelenleg 12 jégtörő hajó üzemel a Tiszán, 8 pedig a Dunán.

Összefoglalóan elmondható, hogy ma már tudományosan is bizonyított a globális felmelegedés, pontosabban a globális klímaváltozás. Megnövekedett a szélsőséges időjárási körülmények gyakorisága, amplitúdója. Ezen okból kifolyólag pedig a telek is egyre hidegebbek lehetnek.

És bár talán ritkábban hallunk a híradásokban jeges árvizekről, mégis a szélsőségek miatt a természet bármikor a gátra, jégre szólíthatja védekezőket. Nem felejthetjük el, hogy a múlt században például kétszer fagyott be a Niagara vízesés, pár éve Bagdadban havazott. Ilyen szélsőségekre pedig a történelmi források sem emlékeztek…

 

Országos Vízügyi Főigazgatóság, 2015. december 9.

Utolsó módosítás: 2016. március 22., kedd 08:27, Radó Mónika