Tartalomfelelős: Kolossváry Gábor, főosztályvezető

Tájékoztatás a 2017. évi mezőgazdasági vízszolgáltatásról

2016. december 02., péntek 12:36

a mi vizugyunk

 

Tájékoztatás a 2017. évi mezőgazdasági vízszolgáltatásról

 

161202

 

 

 

 

 

         

Forrás: kormany.hu

 

Az állami tulajdonú térségi vízszétosztó hálózatokon a vízügyi igazgatóságok, vagy a velük szerződéses kapcsolatban álló üzemeltetők – együttesen vízszolgáltatók - biztosítják a mezőgazdasági vízszolgáltatást a vízjogi engedéllyel rendelkező vízhasználók részére. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény rendelkezése szerint, aki mezőgazdasági vízszolgáltatást vesz igénybe, a szolgáltató részére mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat fizet.

A mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat a vízszolgáltatók a rendelkezésre állást biztosító alapdíjból és a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjból álló kéttényezős díjként, vízszolgáltatási idényre, időarányosan állapítják meg.

A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj úgy kerül meghatározásra, hogy

- fedezetet biztosítson a mezőgazdasági vízszolgáltatás folyamatos és hatékony működtetéséhez, hosszú távú fenntartásához,

- hozzájáruljon a mezőgazdasági vízszolgáltatás biztonságos ellátásához,

- ösztönözzön a mezőgazdasági vízszolgáltatás minimális költségszinten történő ellátására, és

- megfeleljen a törvény szerinti költségmegtérülés elvének.

 A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj számításáról a 115/2014. (IV.3.) Kormányrendelet rendelkezik, amelynek a hatékony vízárpolitika kialakítása érdekében átvezetett módosításai 2016. október 1-től hatályosak.

A vízszolgáltatási díjtételek megállapításának módszere országosan egységes, azonban a díjtételek öntözőrendszerenként és fürtönként eltérőek, a vízszolgáltatás feltételeinek különbözősége (gravitációs, vagy szivattyús átemeléssel történő vízszolgáltatás) és a rendszerek eltérő kihasználtsága miatt. A számított alapdíj megállapítása a vízjogi engedélyben rögzített lekötött vízmennyiség és az alapdíjtétel, a számított változó díj megállapítása a ténylegesen szolgáltatott (a vízhasználó által átvett) vízmennyiség és a változó díjtétel figyelembe vételével történik. A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj egy részét az állam továbbra is átvállalja, más részét a vízhasználónak kell megfizetnie. A vízszolgáltatási díj a vízszolgáltatási idényre időarányosan kerül megállapításra.

vizhasznalat

A vízszolgáltatási szerződésre és a vízigény előzetes bejelentésére vonatkozó előírásokban nem történt változás, arra a 2/1997. KHVM rendeletben foglaltak az irányadóak.

A vízhasználó által átvett vízmennyiség megállapítására, a víz mérésére - hiteles mérés, kalibrált mérés - vonatkozó szabályozás is módosult, amely részletesen szabályozza a - járulék és díjfizetés alapjául is szolgáló - vízmennyiség meghatározását. Erre vonatkozóan a 147/2010. Kormányrendelet, valamint a 30/2008. KvVM rendelet és a 43/1999. KHVM rendelet 2016. október 1-től hatályos új rendelkezései tartalmaznak pontos előírásokat.

 A mezőgazdasági vízhasználókat is érintő változás történt a vízhasználók által a vízjogi engedélyben lekötött vízmennyiség szerint fizetendő vízkészletjárulékban, illetve a fizetési mentességekben is. Az öntözési és halgazdálkodási célú vízhasználatok vízkészletjárulék fizetési mentessége 2017-től kezdődően, vízhasználónként, öntözés esetében évi 50.000 m3 vízmennyiségre, halastavi vízhasználat esetében évi 150.000 m3 vízmennyiségre továbbra is érvényben marad, vízkészletjárulékot csak az ezt meghaladó vízmennyiség után kell fizetniük.  A változásokat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény „Vízkészletjárulék” fejezete (15/A. § - 15/E. §) és a 43/1999. KHVM rendelet 2016. október 1-től hatályos módosításai tartalmazzák.

 A vízügyi szakterület fontosnak tartja, hogy a mezőgazdasági vízszolgáltató művek egységes üzemeltetési rend mellett szolgáltassák az igényelt vizet, ezért az állami művek üzemeltetője a társulati és egyéb tulajdonú hálózatba történő vízátadás helyéig a vízügyi igazgatóság, biztosítva a gazdaságos üzemeltetést és a hatékony szolgáltatást.

 Az állami művekből történő vízkivétel helyétől a vízhasználók, gazdálkodók feladata, míg az állami vízhálózat végszelvényénél lévő vízátadási pontoktól a további csatornaszakasz üzemeltetőjének a feladata az öntözővíz, és a halastavi vízellátást biztosító víz továbbítása a felhasználási helyre. A vízhasználók összefogásával, közös üzemeltetésű csatornahálózat létrehozásával egyre nagyobb területen, egyre több, az állami főművektől távolabb eső területen jelentkező vízigény is kielégíthető.

Utolsó módosítás: 2016. december 02., péntek 13:23, Radó Mónika