palyazat_fooldal

Kedves Látogató!
Az ovf.hu 2020.08.07. 14:00-tól 2020.08.10. 8:00-ig karbantartás alatt lesz.

Események

17
2020. június 17., szerda

Elsivatagosodás és Aszály Világnapja

asz

Az Egyesült Nemzetek Szervezete minden év június 17-én tartja az Elsivatagosodás és az Aszály Világnapját

23
2020. április 23., csütörtök

Hajókeresztelő a Dunán

RRF_6960

Vízre bocsátották a Luppa kitűző nagyhajót

21
2020. március 21., szombat

Szakmai elismerések a Víz Világnapján

siklosgabikituntetesek

A Víz Világnapja alkalmából Pintér Sándor belügyminiszteri elismerésben részesített több vizügyes kollégát.

21
2020. március 21., szombat

Víz világnap 2020

davidbgator

Bár a koronavírus nem engedi, hogy a Vízügy közössége idén is együtt ünnepeljen, a Víz Világnapja számunkra 2020-ban sem maradhat el!

1
2000. január 1., szombat

A Táj Nemzetközi Napja

Az Európai Táj egyezményhez kapcsolódó évente megrendezett esemény 2019-es megrendezéséről beszámoló.

31
2019. december 31., kedd

Meghívó a VIZEK rendszer bemutatására.

A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00023 azonosító jelű, VIZEK kiemelt projekt informatikai rendszere 2020. január 1-jétől az elektronikus vízjogi engedélyezési eljárással kapcsolatos feladatok támogatását valósítja meg.
A VIZEK rendszer használatának bemutatása regionális rendezvények keretében történik 2019. november 4-től.
Helyszínek: Miskolc, Pécs, Székesfehérvár, Békéscsaba, Győr, Debrecen, Budapest.
További információ és eseményregisztráció:

OVF VIZEK rendszer

1
2000. január 1., szombat

Megkezdődött a Budapesti Water Summit

BWS_belyegkep

Miniszteri látogatással kezdődött meg a Víz Világkiállítás Budapesten.

1
2000. január 1., szombat

Danube Stream záró rendezvény

interreg_proj_belyeg

Megrendezésre került a Danube Stream projekt záró rendezvénye.

3
2019. szeptember 3., kedd

Sajtómeghívó

Felső-tiszai hulladék-mentesítési projekt átadás Vásárosnamény

19
2019. június 19., szerda

SVN konferencia

2019. június 19-én az Országos Vízügyi Főigazgatóság az Agrárminisztériummal közös szervezésű szakmai konferenciát tartott a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából.

12
2019. március 12., kedd

A TSOnline országos tájékoztató zárórendezvénye, 2019. március 12.

Megrendezésre került a TSOnline országos tájékoztató zárórendezvénye.

11
2019. február 11., hétfő

Vizet mindenkinek! - VV 2019

"Vizet mindenkinek!" szlogennel indul idén is a Víz Világnapi rendezvénysorozat!

Információkat kaphatsz a cikken belül és a vizvilagnap.hu weboldalon.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Siklós Gabriella, sajtóreferens

Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon - konferencia

2015. február 04., szerda 08:43

Szolnok, 2015. február 3.


A Tisza mentén a növekvő árhullámokhoz igazodó, tavaly decemberben meghatározott új mértékadó árvízszintek alapján szükséges kidolgozni az árvízi kockázatkezelési terveket. Az árvízvédelmi rendszerek fejlesztésében pedig a töltések erősítése, a szükségtározók építése mellett kiemelt figyelmet kell fordítani az úgynevezett nagyvízi (árvízi) folyómedrek rendezésére – ezekre a témákra fókuszál a Vízügyi Tudományos Tanács, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szervezésében tavaly tavasszal útjára indított konferenciasorozat, amelynek Nyíregyháza, Baja, Szeged, Gyula és Pécs után ezúttal Szolnok ad otthont.  A rendezvényt dr. Kállai Mária, Jász-Nagykun-Szolnok megye kormánymegbízottja és dr. Bakonyi Péter, a Vízügyi Tudományos Tanács alelnöke nyitotta meg.

A rendezvénysorozat célja a szakmai egyeztetés és véleménycsere mellett a vízügyi ágazat aktuális és jövőbeli feladatainak minél szélesebb körben történő megismertetése. A vízügyi szakma előtt álló kihívások spektruma olyan széles és komplex, amely túlmutat a szűken vett „vizeseken”, szükséges több szakterületet érintő szemlélet meghonosítása, és a munkák során a velünk kapcsolatban álló más szervezetek, intézmények (például önkormányzatok, nemzeti parkok, civil szervezetek, horgászszövetségek, stb.), valamint a társadalom tájékoztatása is.

Már a középkorban is felismerték az árvízi veszélyt és felkészültek erre. Akkor még nem kockázatkezelésnek nevezték, de megtették a szükségesnek ítélt intézkedéseket, és elsősorban tapasztalati úton szerzett információk alapján születtek a döntések. Ma már rendelkezésre állnak azok a korszerű hidroinformatikai eljárások, amelyek a korszerű tervezést is lehetővé teszik. Ezek alkalmazásában úttörő szerepet játszott a KÖTIVIZIG.

Az Árvízi Veszély-és Kockázatkezelési tervek elkészítésére irányelv kötelezi az európai uniós tagállamokat. Tavaly év végére elkészült az árvízi veszély és kockázati térképek első verziója, amelyek a mentesített árterek különböző valószínűségű (30, 100, 1000 év) elöntését mutatják és a kockázatkezelési tervek alapjául szolgálnak. Ezeknek a terveknek a lakossági/társadalmi érintettsége nagyon jelentős, hiszen beruházások, területfejlesztési programok múlhatnak egy térség árvízi veszélyezettségén.

A nagyvízi meder kezelésének fontosságára a 2000. évi - a térségben rekord - tiszai árhullám levonulása után Szolnokon megszületett Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének alapgondolata is felhívta a figyelmet. A koncepció Magyarország  árvízvédelmi stratégiáját 3 pillérre helyezte: az árvízvédelmi töltések előírás szerint kiépítése mellett a Tisza folyó nagyvízi lefolyási viszonyainak javítását, valamint árvízcsúcs-csökkentő tározók kiépítését fogalmazta meg. A program keretében több helyütt megerősítették a védműveket, a Közép-Tisza vidékén 2009-ben elkészült a Tiszaroffi árvízszint-csökkentő tározó (amely a 2010-es árvízkor már bizonyította létjogosultságát), majd 2012-ben a Hanyi-Tiszasülyi, illetve 2013-ban megtörtént a Nagykunsági tározó átadása. A három létesítmény együttes árapasztó hatása - a 2000. évi árhullámhoz viszonyítva - a szolnoki szelvényre vonatkozóan elérheti a 60 centimétert.

A nagyvízi mederkezelés témájában azonban alig volt tapasztalható előrelépés, holott e tervek épp arra irányulnak, hogy a folyóink medrében és hullámtereiben biztosítani tudjuk a mértékadó szinten levonuló árhullám biztonságos és gyors levezetését. A tavaly megszületett jogszabály meghatározza a hullámtereken az árvízi levezetés prioritását, valamint meghatározza az ezt elérendő Nagyvízi Mederkezelési Terv tartalmát. Komplex munkáról van szó, hiszen a meder árvízlevezető képességének javítását összhangba kell hozni a természetvédelem, erdőgazdálkodás és területhasználatok eltérő álláspontjaival.  Mindezt azonban megelőzte a Phare Program támogatásával megvalósult SUMAD projekt, amiben Magyarország részéről a KÖTIVIZIG vett részt, s amely a töltésezett folyók hullámtereinek fenntartható használatát vizsgálta bajor és osztrák szakminisztériumokkal közösen, végeredményként pedig stratégiai, gyakorlati útmutatásokat, ajánlásokat fogalmazott meg. Ezeket már alkalmazzuk az igazgatóságnál.

Szintén az elmúlt évben jogszabályban öltött testet a Mértékadó Árvízszintek (MÁSZ) újraszámítása a Tisza-völgyben, amely az árvízvédekezés és a műszaki tervezés terén egyaránt stratégiai fontosságú. A hatévente felülvizsgálandó, a 100 éves visszatérési idejű árvízi kockázatot feltáró MÁSZ azon kívül, hogy a jövőbeli fejlesztések számára olyan új tervezési alapadat lesz, amire az árvízvédelmi műveket ki kell építeni, szorosan kapcsolódik az Árvízi Veszély-és Kockázatkezelési Tervek és Nagyvízi Mederkezelési Tervekhez, azok kiindulási pontját képezi.


Háttérinformáció

A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 7180 négyzetkilométeres működési területe a Tisza hazai szakaszának középső részén, szinte teljes egészében az Alföld síkvidékén helyezkedik el, magában foglalja Jász-Nagykun-Szolnok megye túlnyomó részét, Pest és Heves megyék déli körzetét, valamint Bács-Kiskun megye észak-keleti szegletét. Ebből árvízzel veszélyeztetett 4057 km2 (56%), de a belvíz, települési vízkár-elhárítási és a vízhiánykár-enyhítéssel összefüggő események gyakorisága is jelentős. Az igazgatóság kezelésében lévő árvízvédelmi fővédvonalak együttes hossza 707 kilométer.

A Tisza, a Hármas-Körös és a Hortobágy-Berettyó esetében hosszantartó, a Zagyván pedig rövidebb és heves árhullámokra kell számítani. Legnagyobb problémát az árhullámok egyidejűsége, illetve az ár- és belvíz egybeesése okozza.

A térségben 1999. óta napjainkig négy alkalommal alakult ki olyan árhullám, amely a jelenleg érvényes mértékadó árvízszintet meghaladta (1999, 2000, 2006, 2010. években). Szintén a kockázatok emelkedésének irányába hat, hogy az árhullámok tartóssága is nő.

 

 

Utolsó módosítás: 2015. február 04., szerda 10:52, Vass Zsuzsanna