Sajtószoba

7
2021. október 7., csütörtök

Velencei-tó üzemirányítású célú vízpótlásának eredménye

kozlemeny

Befejeződött a Velencei-tó vízpótló rendszerének 5 napon keresztül tartó üzemirányítási vizsgálata és megtörtént az eredmények kiértékelése.

5
2021. október 5., kedd

Országos Védelmi Gyakorlat - Vízügy 21.10.05

OVF_kozlemeny_01

40 év után újra Országos Védelmi gyakorlatot tart a Vízügy október 5-én és 6-án, az egykori vízügyi főmérnökről, Karcagi Gáborról elnevezett, európai viszonylatban is egyedülálló, új Árvízvédelmi Gyakorlóközpontban.

5
2021. október 5., kedd

Ilyen 40 éve nem volt! Országos Védelmi Gyakorlat a vízügybe

OVF-meghivo_

Az alkalom jelentőségét mutatja, hogy csaknem 40 éve nem volt példa hasonló horderejű szakmai eseményre a vízügyi szolgálatban.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Szabó Katalin, nemzetközi referens

Duna-szintű víziközműves workshop az online térben

2021. február 16., kedd 09:03

“Beyond Utility Reach? How to Close the Rural Access Gap to Wastewater Treatment and Sanitation Services” (fordítása: "A Víziközmű elérhetőségén túl? Mennyire elérhetők a vidéki területeken a szennyvízkezelési és szanitációs rendszerek?) címmel szervezett kétnapos online workshopot a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság (ICPDR), a Duna Víz Program (Danube Water Program) és Világbank (World Bank) 2021. január 19-én és 20-án.

Az online eseményre a Szervezők a témára vonatkozó, korábbi munkái alapján került sor. A célja az volt, hogy hozzájáruljon a téma megértéséhez, felhívják a figyelmet rá, feltérképezzék a lehetséges megközelítéseket ahhoz, hogy felülemelkedjenek a problémákon és egy lehetséges keretet hozzanak létre a fenntartható és decentralizált megoldásokhoz a szennyvízkezelés tekintetében a vidéki területeken.

A workshop a kis (2.000 lakos-egyenérték1]alatti) agglomerációkra fókuszált, ezen belül is a hangsúlyt, a decentralizált szennyvíz és szanitációs rendszerekre helyezte a vidéki területeken, különösképpen az egyedi rendszerű (individual - IAS), alacsony költségű rendszerekre. Az előadásokkal tarkított esemény során egy virtuális asztalhoz ültették a szabályzatokat készítőket, az irányításban résztvevőket és a víziközműves szakterületet képviselőket, az akadémikusokat, tanácsadókat és a nemzetközi intézményeket, melyek mind-mind a vidéki szennyvízkezelés elkötelezettjei.

A workshop fő üzenetét, Günther Langergraber, a bécsi, Természeti Erőforrásokkal és az Élettel kapcsolatos Tudományok Egyetemének Szanitáció Mérnöki Tudományának és a Vízszennyezés Szabályozás Intézetének   (Institute for Sanitary Engineering and Water Pollution Control, University of Natural Resources and Life Sciences, Vienna) kutatójának előadásán keresztül szeretnénk kiemelni és közvetíteni:

Günther Langergraber előadásában áttekintette a Duna régió jelenlegi szennyvízkezelési keretrendszerét, állapotát és mennyiségi adatait kiemelten a kistelepülési környezetre vonatkozólag. Figyelemmel kell lennünk arra, hogy az összegyűjtött, de kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt kommunális szennyvíz jelentős mennyiségű szerves anyagot, tápanyagot és veszélyes anyagot juttathat a felszíni és felszín alatti víztestekbe. A szennygyűjtő hálózatokhoz és a nem megfelelő tisztítási technológiával rendelkező szennyvíztisztító telepekhez kapcsolódó városi és kistelepülési fejlesztések a legnagyobb hatású tényezői a kibocsátási pontokon történő felszíni vizek szennyeződésének csökkentésére.

Az ivóvízhez történő hozzáférés, a szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítása egyaránt alapvető emberi jog. Az ENSZ Fenntartható Fejlődés dokumentumának „Tiszta Víz és Közegészségügy” fejezete kiemelt célként kezeli a biztonságosan kezelt szennyvízkezelésű rendszerek mindenki számára történő hozzáférését (Target 6.2) és a vízminőség javítását a szennyezés csökkentése révén (Target 6.3).

A következő ábra bemutatja népesség százalékos arányában azoknak a lakosoknak a számát, akik háztartásukban nem rendelkeznek sem fürdőkáddal, sem vízöblítéses toalettel, 2013-ban illetve 2018-ban:

Az ábrán zöld alapszínnel a Duna régió tagállami vannak kiemelve.

Az előadáson a következő bemutatott ábra pedig a népesség százalékos arányában azoknak a lakosoknak a számát mutatja be, melyek másodlagos szennyvíztisztítási fokozattal rendelkező telephez kapcsolódtak, 2012-ben és 2017-ben:

vizikozmu_workshop2

 

Az EU Szennyvíz Irányelve a települési szennyvíztisztításra (UWWTD)

  • szabályozza a 2 000 lakosnál nagyobb agglomerációk szennyvizeinek kezelését,
  • minden 2000 lakos-egyenértéknél nagyobb agglomerációban gyűjtőrendszerrel kell a szennyvizet összegyűjteni (3. cikk)       
  • a szennyvíz elvezetését, tisztítását az UWWTD követelményeinek megfelelően kell kezelni (4. cikk), és               
  • szigorúbb kezelést kell megvalósítani az érzékeny területeken (5. cikk).  

A következő ábra bemutatja a Szennyvíz Irányelv jelentései alapján az egyes tagországoknál az egyes tisztítási fokozatú telepekhez csatlakoztatott lakossági arányokat 2010-2015 között:

vizikozmu_workshop3

Látható, hogy Magyarországon a harmadik tisztítási fokozattal rendelkező telepekhez százalékosan kapcsolódó lakosok aránya ebben az időszakban több, mint kétszeresére nőtt és a többi Duna régiós államhoz képest is kedvező arányt mutat.

Összefoglalásul az előadó az alábbiakat emelte ki:

  • A kistelepülési/vidéki szennyvízkezelés kihívást jelent a Duna régió minden országában.    
  • A nem megfelelő kezelésű csatornarendszerekhez és szennyvíztisztító telepekhez kapcsolódó kistelepülési/vidéki fejlesztések hozzájárulnak a felszíni vizek szennyeződéséhez.    
  • Világos jogszabályokra van szükség a 2 000 lakos-egyenérték alatti kisméretű szennyvíztisztító telepekre.    
  • A kis szennyvíztisztító telepekre vonatkozó tervezési szabványok megkönnyítik azok megvalósítását.    
  • A legalkalmasabbak az egyszerű és robusztus technológiák, amelyek alacsony üzemeltetési és karbantartási igényekkel és költségekkel rendelkeznek.    
  • A kis szennyvíztisztító művek esetében kulcsfontosságú tényező a tulajdonos/üzemeltető

        munkája és hozzáállása a jó teljesítmény elérése érdekében.

    A workshop rendkívül aktív volt és nagy érdeklődésre tartott számot.

  • A Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság (ICPDR) és a “Duna Hangja” (Voice of the Danube) honlapján angol nyelvű cikk is megjelent az eseményről, melyeket az alábbi linken keresztül érhetnek el:

Rural Wastewater Workshop: Beyond Utility Reach? | ICPDR - International Commission for the Protection of the Danube River

VoD - Beyond Utility Reach? How to Close the Rural Access Gap to Wastewater Treatment and Sanitation Services (iawd.at)

Készítette: Pászthory Róbert, Víziközmű Osztály, Szabó Katalin, Nemzetközi Osztály

Bélyegkép forrása: www.iawd.at/eng/event/613/details/w/0/beyond-utility-reach-how-to-close-the-rural-access-gap-to-wastewater-treatment-and-sanitation-services/

A cikkben szereplő ábrák forrása: PowerPoint-Präsentation (iawd.at)


1 A szennyvízterhelést egyes településeken nem a lakosság számával számolják, hanem az ún. "lakos-egyenérték" ("LE") alapján. A lakos-egyenérték a szennyvízterhelés nemzetközileg elfogadott mértékegysége. Egy LE azt a szerves, biológiailag lebontható terhelést jelenti, amelynek ötnapos biokémiai oxigén igénye (BOI5) 60 g oxigén naponta. Alkalmazása lehetőséget ad a különböző eredetű települési szennyvizek szennyezettségének összehasonlítására.

Forrás: Szennyvíz - wikipédia

 

Utolsó módosítás: 2021. február 16., kedd 14:47, Regdánszki Tamara