Tartalomfelelős: Répásné Sturmann Diána, vízrendezési referens

Vízgazdálkodási projektek a Hajdúhátságon

2021. március 23., kedd 10:08

Debrecen és térségének „vízhiányát” már a XVIII. századi angol utazó R. Townson is papírra vetette az alábbi sorokkal:

„Megfejthetetlen, mi bírhatott rá

harmincezer embert, hogy olyan

vidéket válasszon lakóhelyül, ahol

sem forrás sem folyó … nincs!”

(R. Townson angol utazó 1793)

Évszázadokon keresztül kísérletek történtek (illetve inkább csak tervek fogalmazódtak meg) arra vonatkozóan, hogy Debrecent jelentősebb felszíni vízhez juttassák.

Ezen a téren a legnagyobb siker a Keleti-főcsatorna megépítése volt, amely a Tisza vizét, ha nem is Debrecenbe, de legalább 18-20 km-es közelségbe hozta.

A Keleti-főcsatorna 1956. július 14-vel készült el teljesen Tiszalöktől Bakonszegig 98,2  km hosszban. A létesítményt elsődlegesen a Tiszántúl öntözővízzel való ellátására építették. E cél megvalósulását azonban jelentősen gátolta, hogy a magasabb fekvésű, kiváló talajadottságú hajdúhátsági területek öntözését gravitációs úton megoldani nem lehetett, ezért merült fel már a ’70-es évek elején a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer (HTVR) kiépítésének gondolata.

A HTVR-t akkor három ütemben tervezték megépíteni. 1977-ben indult az első ütem, de a projektet pénzszűke miatt leállították. Az eddig megépített létesítmények teljes kapacitását nem lehetett kihasználni, mivel az elosztóhálózat és az egyéb járulékos létesítmények nem valósultak meg. Az akkori kormányzati döntés hátrányait célozza felszámolni a város és a vízügyi igazgatóság által együttesen kezdeményezett CIVAQUA nevű projekt, melynek feladata a HTVR továbbfejlesztése.

A HTVR projekt

A tápcsatorna a Keleti-főcsatorna 47+924-es szelvényéből ágazik ki és 656 m hosszú. A földmedrű csatorna 4,6 m3/s kapacitású. A szivattyútelep a térség öntözési, ivó- és ipari- valamint jóléti célú vízellátását hivatott megoldani. A kiépített teljes kapacitása 3,0 m3/s, melyből jelenleg maximálisan 2,2 m3/s-ot használunk ki (az L-1-es tározó feltöltése kapcsán).

H-I/1 csővezeték és a víztározó. Az 5757 m hosszú 1200 mm átmérőjű SENTAB csővezeték végén egy 500 m3-es víztározó található, mely 3000 ha terület részére biztosít öntözővizet. Megvan annak a lehetősége, hogy egy csővezetékkel csatlakozzunk a H-I/1 vezetékhez Debrecen irányába (H-I/2 vezeték) és a H-II csővezeték a Brassó-ér irányába. A H-I/1 vezetékhez csatlakozva egy 491 m hosszú 1200 mm átmérőjű SENTAB csővezeték már megépült, amely a 2,0 ha területű és 20 000 m3 térfogatú Macsi tározót látja el vízzel.

Az L-1 tározó tápcsatornája szintén megépült mintegy 600 m hosszban.

Az L-1 tározó felülete 60 ha, mely nem csak 800 ha mezőgazdasági terület öntözővíz ellátását biztosítja, de használják a szörfösök a horgászok és a partján napozók is. A tározóból a H-III és a H-III-1 vezetéken keresztül a Pece-érbe is történik vízleadás, így Ebes környéke is öntözhetővé vált. A tározó kapacitása 4,0 millió m3, amely a jövőben tovább növelhető.

A H-III és a H-III-1 vezetékek 2950 m illetve 2625 m hosszú 1000 mm átmérőjű ROCLA vezetékek, melyek Ebes térségének mezőgazdasági vízellátását szolgálják.

2020-2021. évi fejlesztés célja:

A H-III-2 mellékvezeték megépítésével fejleszteni a térség vízgazdálkodását, ezzel a Keleti-főcsatornából történő vízátvezetéssel és vízvisszatartással javul a térség vízellátása. A biztonságos működéshez elengedhetetlen a 70-es években készült HTVR szivattyútelep felújítása. A jelenlegi beruházásban szerepet kapnak a szivattyúk részleges felújításai, esetleges pótlásai és az elektromos berendezések korszerűsítései is.

A CIVAQUA projekt

A CIVAQUA projekt - a HTVR továbbfejlesztése-, új koncepciója keretében a Debrecen és környezetének állapotjavítása érdekében:

-        vízfelületekkel, erdősávokkal járulna hozzá a várost Ny-i irányból érő káros 

      porszennyezés csökkentéséhez,

-        másrészt lehetségessé válna a vízellátás biztosítása az országos védelem alatt álló,

      de a vízhiány miatt degradálódó Nagyerdő,

-        valamint a közkedvelt pihenőhelyként szolgáló - szintén vízhiányos - erdőspusztai

      jóléti tórendszer számára.

Az öntözésfejlesztési elképzelések az előbbiekhez csak területileg kapcsolódnak; a Debrecentől Ny-ra elterülő mezőgazdasági területeket érintik közvetlenül. Itt rendkívül jó termőképességű löszháti szántóterületek találhatók, ahol az öntözés különösen jól hasznosul, intenzív és biztonságos termelést tesz lehetővé.

A tervezett jóléti fejlesztések gazdaságos működtetése szempontjából az öntözésfejlesztés nagy jelentőséggel bír. A tervezett fejlesztések a meglévő létesítményekre épülnek, így azok kihasználtságát növelni fogják.

A beruházás központi eleme egy olyan gerincvezeték kiépítése, mely a meglévő HTVR létesítmények felhasználásával, azoknak továbbépítésével a vizet a térségi magaspontra vezeti fel, ahonnan már lényegében gravitációsan ellátható az egész projekt térség. A meglévő H-I. vezetékhez kapcsolódóan egy új H-II/A jelű gerincvezeték kerülne megépítésre, amely Felső-Józsa fölött, a Bodai bekötőút magasságában lévő magas ponton keresztül vezetve eléri a Kondoros csatornát és a Debreceni Nagyerdőt. Erre a gerincvezetékre lehet felfűzni a H-II/1 vezetéket a Tócóval, az öntözőtelepeket, valamint a H-II/B vezetéket, a Kondoros csatornát az Erdőspusztai tavakkal, illetve az ezekhez kapcsolódó további tervezett létesítményeket.

A térségi magas ponton egy kiegyenlítő tározó létesül, melynek funkciója a mennyiségi kiegyenlítés a szivattyútelep viszonylag egyenletes vízszállítása és a felhasználás változó vízhozama között. Innen a H-II/B vezeték gravitációsan vezeti a vizet a Kondoros csatorna és a Nagyerdő felé.

A tervezett H-II. jelű vezeték magasabb nyomáskövetelményt támaszt a meglévő HTVR-szivattyúteleppel és a H-I. vezeték igénybe vett szakaszával szemben, mint a meglévő L-1 tározó felé történő üzemelés esetén. A 2. sz. kiegyenlítő tározó 30 m-rel magasabban van, mint az 1-es számú kiegyenlítő tározó. Ebből adódóan a két irányba való üzemelés eltérő üzemállapotot jelent, időben is elválasztott szakaszos üzemeléssel.

hajduhatsag-2Civaqua projekt (Forrás: debreciner.hu)

Derecske projekt

Derecske vonatkozásában a Derecskei-főcsatorna és mellékágai korszerűsítése mellett teljesen megújul a rendszer vízellátást biztosító Derecske-fürtfő szivattyútelep is. A fejlesztés eredményeként a korábbi 0,3 m3/s-ról 2 m3/s-os kapacitásra bővítik a szivattyútelep teljesítményét két darab 1 m3/s teljesítményű búvárszivattyú beépítésével. Az eddigi két 500 mm átmérőjű csővezetéket két 700 mm átmérőjű csővezetékre cserélik. A biztonságos működés elősegítése érdekében beépítenek két darab, a vízzel érkező növény és uszadék eltávolítására szolgáló új mozgó gerebet, szállítószalaggal együtt. Mindemellett a szivattyútelepen új kezelőépület is épül kapcsolószekrénnyel, pihenőhelyiséggel és vizesblokkal.

 

Szántó Regina vízrendezési referens, Csűrös Krisztián főosztályvezető

 

Utolsó módosítás: 2021. március 23., kedd 11:00, Regdánszki Tamara