Események

29
2018. június 29., péntek

Sajtómeghívó - Nemzetközi Duna Nap

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Duna Nap magyarországi fő eseményét az idei évben az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság szervezésében bonyolítja le Érsekcsanádon, a Duna déli szakaszán, ezúttal közösen a szerb vízügyes kollégákkal.

15
2018. június 15., péntek

Elsivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapi konferencia

SVN (2)

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2018. június 15-én szakmai konferencia formájában emlékezik meg az Elsivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapjáról, melynek idei mottója: „A föld valódi kincs – növeljük értékét!”

17
2018. április 17., kedd

2018. évi Árvízvédelmi, Folyó-és Tógazdálkodási Országos Konferencia

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), valamint a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (DDVIZIG) szervezésében 2018. április 17-19. között került megrendezésre Sikondán az idei évi Árvízvédelmi, Folyó-és Tógazdálkodási Országos Konferencia.

17
2018. április 17., kedd

Szélsőségek szorításában, adatalapú aszály- és belvízkezelés a mezőgazdaságban

2018. április 17-én az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a KITE Zrt. szervezésében Nádudvaron került megrendezésre a „Szélsőségek szorításában, adatalapú aszály- és belvízkezelés a mezőgazdaságban” című konferencia.

15
2017. december 15., péntek

Sajtótájékoztató

Készenlétbe helyezzük a magyar jégtörő hajókat!

13
2017. december 13., szerda

Sajtómeghívó - vízügyi roadshow Nyíregyháza

A vízügyi roadshow utolsó állomása: Nyíregyháza, Nyíregyházi SZC Vásárhelyi Pál Építőipari, Környezetvédelmi-vízügyi Szakgimnáziuma

30
2017. november 30., csütörtök

Sajtómeghívó

"A ráckevei (soroksári) Duna-ás és mellékágai kotrása, műtárgyépítés és - rekonstrukció" című projekt nyitórendezvénye

24
2017. október 24., kedd

Sajtómeghívó

A Magyar Hidrológiai Társaság Somogy megyei Területi Szervezete HIDROLÓGIAI EMLÉKPARKOT állít az MHT Centenáriumi Évének tiszteletére

6
2017. október 6., péntek

Sajtómeghívó

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság tisztelettel meghívja az érdeklődőket a KEHOP-1.4.0-15-2015-00007 azonosítószámú projekt keretében szervezett sajtóbejárásra és nyitórendezvényre.

29
2017. június 29., csütörtök

Sajtómeghívó

A Nemzetközi Duna Nap alkalmából szervezett ünnepségre az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tisztelettel meghívja a sajtó képviselőit.

25
2017. április 25., kedd

Sajtómeghívó

Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Konferencia

Korábbi események
Tartalomfelelős: Pákozdi József, referens

CC-WaterS - A klímaváltozás hatása az ívóvízellátásra a Bükki mintaterületen

2013. november 20., szerda 10:08

Befejezett projekt


 CC-Waters-Klima_logo


 

A klímaváltozás hatása az ivóvízellátásra a Bükki mintaterületen

Climate Change and Impacts on Water Supply

 

Napjainkban gyakran találkozunk az éghajlat változásából vagy változékonyságából eredő, a vízgazdálkodást is érintő problémákkal. Az okozott hatások tekintetében lényegében mindegy, hogy ez emberi hatás következménye-e, vagy az éghajlat természetes változásainak tulajdonítható, esetleg a kettő kombinációja. Magyarországon az ivóvízellátást egyelőre nem veszélyeztetik ezek a hatások, de kérdés, hogy ez hosszútávon is így marad-e. A probléma nem csak Magyarországon időszerű, ezért 2009-ben 9 ország és 15 intézmény együttműködésében elindult a CC-waterS (Climate Change and Impacts on Water Supply) projekt, azzal a céllal, hogy vizsgálja az ivóvízellátás várható kockázatait és az erre adható válaszokat. A projekt 2012 tavaszán zárult.

A CC-WaterS projekt keretében Magyarországon a Bükk és a Nyírség mintaterületeket vizsgáltuk. A mintaterületek kiválasztásának alapját az képezte, hogy ez a két terület jól mutatja be a Magyarország területén lévő két jellemző vízkészlet típust. A Bükk hegyvidéki, hűvös, csapadékosabb klímával jellemezhető, karsztvíztározó rendszer. A Nyírség szárazabb és magasabb átlaghőmérsékletű terület, ahol a fő vízadó képződmény pleisztocén porózus üledékekből áll.

A klímaváltozás hatása mindkét mintaterületen nyilvánvaló, mind a vízminőség, mind a vízkészletek területén, és az előrejelzések alapján a problémák súlyosbodása várható.

A projekt első részében, amely az éghajlati modellezést foglalta magába, három éghajlat modellt vizsgáltak a meteorológus szakemberek. Napi csapadék és hőmérséklet adatokat becsültek a 2021-2050 és a 2071-2100-ig terjedő időszakokra. A modellezés során vizsgálták az egyes éghajlati modellek bizonytalanságát is. A klímaváltozás modellezésből levonható legfontosabb következtetések a Bükk mintaterületre a következők.

Hidrológiai féléveket tekintve mind a nyári (április-szeptember), mind a téli (október-március) hőmérséklet várhatóan emelkedni fog. A növekedés számított mértéke 2050-ig 1,0-2,0 °C, 2100-ig 3,0-5,0 °C. A csapadék szempontjából már nem ennyire egybehangzó a kép. A téli félévben mind a két időszakban emelkedni fog a csapadék mennyisége. A nyári félévben a 2021-2050 közötti időszakban a jelenlegihez hasonló várható, a XIX. század végére azonban a szélsőségesebb előrejelzés szerint a nyári félévi csapadék jelentősen csökkenni fog.

A projekt második fázisában, a hidrogeológus szakemberek a modellezett csapadék és hőmérséklet adatok alapján számításokat végeztek a rendelkezésre álló vízkészletek alakulásáról. A Bükk hegységben, különösen Miskolcon ez nagyon fontos kérdés, hiszen az ivóvízellátás karsztforrásokból történik. Az éghajlati prognózisok alapján a rendelkezésre álló vízkészletben (a karsztforrások 95 %-os tartóssággal előforduló hozamában) a modellezett 30 éves időszakokra a jelenlegihez képest csak kismértékű változás várható. Kiemelendő azonban, hogy a kisvizek eloszlása nem egyenletes. A modellezés szerint a kritikus időszakok a 30 éves periódusokon belül hosszú, több évig tartó, egybefüggő időszakban jelentkeznek, ami a vízellátás számára kedvezőtlen.

A vízellátás számára jelentőséggel bírhat, hogy a hőmérséklet emelkedése miatt a vízmérleg elemeinek éves eloszlása a jelenlegihez képest változik. A késő őszi és téli csapadék megnövekedése miatt a források téli alaphozama növekedhet. Jelentős változást hozhat a vízmérlegben a hőmérséklet téli félévi növekedése, amely befolyásolja a havas napok számát, és
a beszivárgást nagy értékben befolyásoló hóolvadás eddigi trendjét.

A Bükk hegység karsztvízkészlete az általános vízkémiai paraméterek tekintetében jelenleg kiváló minőségű. A vízminőség jövőbeni alakulásának tekintetében a legfontosabb hatótényezők az intenzív csapadékesemények, amelyek gyakorisága növekedni fog az éghajlati modellezés szerint. A rövid idő alatt lehullott, nagy mennyiségű (meghaladja a 100 mm-t két nap alatt) csapadék a karsztvízben zavarosságot és bakteriális fertőzöttséget okozhat.

A nagy esőzések hatását a megfelelő területhasználattal csökkenteni lehet. A felszíni lefolyással szemben az erdők jelentik a védelmet. A Bükk hegység legjellemzőbb területhasználati típusa az erdő. A klímaváltozás hatására bekövetkező területhasználat változást is vizsgálta a projekt. Az erdő területhasználat várhatóan nem fog változni 2100-ra, változás következhet be azonban a fafaj eloszlásban. Az aszályos évekkel kapcsolatosan megjelenő rovarkárosítást vizsgálva megállapításra került, hogy a rovarkárosítás a nem őshonos, szerencsére nem túl nagy területeken jelenlévő lucfenyveseket érintheti.

A projekt foglalkozik a klímaváltozás gazdasági és társadalmi vonzatával is. A kidolgozott forgatókönyv közepes mértékű demográfiai növekedést és gazdasági fejlődést jósol. Ezen változások alapján kerültek becslésre a jövőbeni vízigények szektoronként bontva (háztartások, ipar, szolgáltatás, mezőgazdaság). Látható, hogy a rendelkezésre álló készletek még közepes mértékű fejlődés esetén sem biztosíthatók csak a karsztvízből. Különösen nem, ha a társadalmi elvárásoknak megfelelően a karsztforrásokból a felszíni vízfolyások ökológiai vízkészletét is biztosítani szeretnénk.

Hangsúlyozandó, hogy az eredmények nem előrejelzésnek tekinthetők, hanem ún. what-if (vagyis mit tegyünk, ha?) típusú elemzésekről van szó. Általános következtetésként levonható, hogy a vizsgált éghajlati forgatókönyvhöz kapcsolódóan mindkét mintaterületen előfordulhat vízhiány, amit az igények csökkentésével (közte az ökológiai követelmények felülvizsgálatával), illetve más vízbázisról történő átvétellel lehet kezelni. A megalapozott döntésekhez azonban feltétlenül szükség van az éghajlatváltozás hidrológiai hatásaira vonatkozó ismereteink bővítésére, illetve az ökoszisztémák jelenlegi és még inkább várható vízigényének pontosabb meghatározására és társadalmi szintű egyeztetésére.


CC-Waters-Klima

 


logo3

A projekt hivatalos honlapja elérhető a http://www.ccwaters.eu/ webcímen. 

Utolsó módosítás: 2014. december 05., péntek 13:13, Vass Zsuzsanna