Sajtószoba

22
2021. február 22., hétfő

A Tiszalök utáni vízrendszeren a nehézfémtartalom érdemben már nem tér el a szennyezést megelőző állapottól

Budapest, 2021.február 22. - Sajtóközlemény

19
2021. február 19., péntek

Folyamatos hígul a Szamost és a Tiszát ért szennyezés, csökken a folyók terhelése

Budapest, 2021.02.19. – Sajtóközlemény

18
2021. február 18., csütörtök

A vízügy megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a Szamoson érkező nehézfémszennyezés ne jusson ki a mederből

Budapest, 2021. február 18. - Sajtóközlemény

17
2021. február 17., szerda

Nehézfémszennyezés érkezik a Szamoson Romániából

Budapest, 2021. február 17. - Sajtóközlemény

5
2021. február 5., péntek

Árad a Tisza, újra érkezik a kommunális hulladék szennyezés, reggel óta ismét munkában a magyar fejlesztésű géplánc

Hulladek a Tiszan_belyeg

Országos Vízügyi Főigazgatóság, 2021. február 5. - Sajtóközlemény

11
2020. november 11., szerda

Sajtómeghívó

Sajtótájékoztató: Nagyszabású takarítás-sorozat a Tisza-tavon! A Tisztítsuk meg az országot! program keretében az összes Vízügyi Igazgatóságon megkezdődtek, vagy rövidesen megkezdődnek a munkálatok.
 

22
2020. október 22., csütörtök

Sajtómeghívó

2020 októberében élesben vizsgáztak a borsodi árvízvédelmi fejlesztések eredményei. A Sajó-Hernád vízrendszerén októberben levonult árhullám méretében alkalmas volt arra, hogy az új védművek hatását teszteljük - az árvíz magassága helyenként megközelítette a 2010. évi rendkívüli árhullámot.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Czirok István, -

Módszertani segédlet a települési vízkár-elhárítási tervek készítéséhez

2015. május 05., kedd 13:27

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 4.§ (1) pontjában rögzíti a települési önkormányzatok vízgazdálkodással összefüggő feladatait, amelynek értelmében a település önkormányzatának dolga a helyi vízrendezés, ár- és belvízelvezetés és a települési vízkárelhárítás ellátása.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium gondozásában jelent meg 1998-ban a „Települések helyi vízkár-elhárítási feladatai” címmel egy módszertani segédlet, amely fölismerve a kor követelményeit támpontként szolgált a települési védelemvezetők számára.

Az ezredfordulót követő, az évszázad árvizeiként is emlegetett pusztító tiszai és dunai árvizek, illetve az egyre gyakoribbá váló, hirtelen, rövid idő alatt lehulló jelentős csapadékmennyiségek soha nem látott lokális károkozása egyre inkább megkövetelték, hogy valamennyi település rendelkezzen  operatív beavatkozási tervvel, amelynek elkészítése mindenképpen mérnöki közreműködést igényelt.  

Az évtized végének rendkívüli árvizei, és az azzal kapcsolatban végrehajtott védekezési intézkedések rávilágítottak a lefolyási viszonyok, az ingatlan tulajdonosi szerkezet, az önkormányzati rendelkezések, a fenntartási források, a védművek, vízelvezető rendszerek állapotának kedvezőtlen változásaira.

A 2011. évben a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata kezdeményezésére egy, a mindennapi életben használható és specifikusan testre szabható útmutató készült el. Kidolgozásának alapját az Észak-Magyarországon a 2000-es évek elején bekövetkezett rendkívüli ár- és helyi vízkár-elhárítási időszak eseményei, valamint a veszélyhelyzeti időszakban elkészített és áttekintett közel 100 települést érintő vízkár-elhárítási terv alkotta.

A 2013. évi rendkívüli árvíz elleni védekezés újból rávilágított a hazai árvízvédelmi rendszer féloldaliságára, az állami és önkormányzati védekezés eltérő színvonalára. A Kormány, felismerve az önkormányzati védekezés fejlesztésének szükségességét, a vízkárelhárítás és az öntözés hatékonyságának növelését biztosító intézkedésekről szóló 1979/2013. (XII. 23.) Korm. határozatban az árvíz által veszélyeztetett nyílt ártéri települések települési vízkár-elhárítási tervek elkészítését, illetve azok felülvizsgálatát az állami védekezésért felelős vízügyi igazgatási szerv feladatává tette. 2014-ben a Módszertani segédlet önkormányzati vízkár-elhárítási védekezési tervek elkészítéséhez (2011)” című kiadvány alapján mintegy 160 település esetében készültek el a dokumentációk.

A tervek készítésének tapasztalatai szükségessé tették a módszertani segédlet aktualizálását, amit az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízása alapján a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozatának szakértői végeztek el.

A települési vízkár-elhárítási tervdokumentáció hangsúlyozottan taglalja a lakott belterületek védelme érdekében szükséges információkat, utasításokat, rendelkezésre álló erőforrásokat, kapacitásokat és fejlesztési lehetőségeket. Csak érintőlegesen tartalmazza a település területén nem önkormányzati –például az. elsőrendű árvízvédelmi vonalon történő védekezéssel, a lokalizációval kapcsolatos tevékenységeket, valamint a belterületet nem veszélyeztető, külterületi elöntések során végzendő vízkár-elhárítási feladatokat. A terv jogszabályi, eljárási és műszaki információkat egyaránt tartalmaz a hatékony beavatkozásokhoz szükséges részletezettség szintjén.

Jelen segédlet célja, hogy útmutatást adjon a települési vízkár-elhárítási terveket készítő tervezők számára a célszerű dokumentáció felépítésének kialakításában: az elvárható tartalom megadásában, a szöveges leírásban, a mellékletek, és segédletek elkészítésében.

A segédlet, az alábbi link alatt érhető el: kattintson ide

Utolsó módosítás: 2015. július 09., csütörtök 12:42, Radó Mónika