palyazat_fooldal

Események

31
2019. december 31., kedd

Meghívó a VIZEK rendszer bemutatására.

A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00023 azonosító jelű, VIZEK kiemelt projekt informatikai rendszere 2020. január 1-jétől az elektronikus vízjogi engedélyezési eljárással kapcsolatos feladatok támogatását valósítja meg.
A VIZEK rendszer használatának bemutatása regionális rendezvények keretében történik 2019. november 4-től.
Helyszínek: Miskolc, Pécs, Székesfehérvár, Békéscsaba, Győr, Debrecen, Budapest.
További információ és eseményregisztráció:

OVF VIZEK rendszer

3
2019. szeptember 3., kedd

Sajtómeghívó

Felső-tiszai hulladék-mentesítési projekt átadás Vásárosnamény

19
2019. június 19., szerda

SVN konferencia

2019. június 19-én az Országos Vízügyi Főigazgatóság az Agrárminisztériummal közös szervezésű szakmai konferenciát tartott a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából.

12
2019. március 12., kedd

A TSOnline országos tájékoztató zárórendezvénye, 2019. március 12.

Megrendezésre került a TSOnline országos tájékoztató zárórendezvénye.

11
2019. február 11., hétfő

Vizet mindenkinek! - VV 2019

"Vizet mindenkinek!" szlogennel indul idén is a Víz Világnapi rendezvénysorozat!

Információkat kaphatsz a cikken belül és a vizvilagnap.hu weboldalon.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Dr. Balatonyi László, osztályvezető

Helyi vízkárelhárítás feladatok

2019. október 18., péntek 12:30

A jelenleg érvében lévő OVF Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a feladat ellátásáért, illetve az országos koordinációért a Települési Vízgazdálkodási osztály van nevesítve, mint illetékes szakágazat!

Az osztály tevékenységéről részletesebb információt kaphat az alábbi linkre kattintva.

 

Helyi vízkár az árvíz és belvízvédekezés céljából kiépített védművek hiányában keletkező káros elöntés. A helyi vízkárelhárítás önkormányzati feladatkörbe tartozó védekezés.

Sík és dombvidéken kialakuló vízkárjelenségek

Hazánk síkvidéki települései döntően a folyók ármentesített területein helyezkednek el. A rendszeres árvízi elöntésektől mentesített területek jellemző vízkárjelensége a belvíz lett.

A közel sík, kis esésű területekről a víz igen lassan folyik le, ezért elvezető árkok, csatornák hiányában nagy területek kerülhetnek akár több hetes elöntés alá.
A felszín elöntési folyamata tipizálható. A felső talajréteg csapadékkal telítődik, majd kisebb vízfoltok jelennek meg. A telítődési folyamat végére több száz hektár egybefüggő elöntési terület alakulhat ki. A belvízképződési folyamatot gyorsítja a magas talajvízszint, amely nem ritkán a felszínen is megjelenik. Az ilyen elöntés tartósságával jelent veszélyt a mezőgazdasági kultúrákra.

A dombvidéken kialakuló vízkárjelenségek heves lefolyásúak, általában csak néhány óra telik el például a csapadék kezdete és az árhullám levonulása között. A lejtőirányban lepelszerűen lefolyó víz magával ragadja a talajszemcséket, megbontva a termőréteget. A víz és a hordalék településeket, utakat, vasutakat és értékes mezőgazdasági területeket egyaránt veszélyeztet. Egy-egy jelentősebb csapadék után a lejtők alján, a vízfolyások, vízelvezetők medrében nagy mennyiségű hordalék halmozódik fel. A vízfolyások medre nem képes elvezetni a hirtelen keletkező óriási vízmennyiséget, a víz kilép a medréből, és amennyiben a parton nem épült depónia vagy gát, az árvíz elönti környezetét. A környező területek elöntésén túl a vízfolyások medrében, a műtárgyakban, a burkolatokban is gyakran tetemes károk keletkeznek, amelyek helyreállításának költségeivel is számolni kell.

Védekezési módok a helyi vízkárelhárításban

Az elmúlt néhány év bőséges példával szolgált vízkárokra, úgy sík-, mint dombvidéken. 1999. tavaszán-nyarán az országos, szélsőségesen nagy mennyiségű csapadék 420 ezer hektár síkvidéki terület egyidejű elöntését okozta a Tisza völgyében. Olyan települések is víz alá kerültek, ahol "emberemlékezet" óta nem volt példa ilyen jelenségre. A belvízelvezető csatornák, a belterületi vízelvezető árkok megteltek, képtelen voltak a káros vizet a befogadóig eljuttatni. A belvíz igen lassú levonulása miatt egyes mély fekvésű területek hónapokig voltak veszélyeztetve. A védekezést nehezítette az egyidejűleg fellépett rendkívüli árvíz, ugyanis az árvízi helyzet miatt a belvizek befogadóba juttatását is korlátozni kellett.

A Dunántúl és Észak-Magyarország hegy- és dombvidéki területein a nagy mennyiségű intenzív csapadékok hatására a kisvízfolyásokon rendkívül heves árvizek lépnek fel sajnálatos módon egyre gyakrabban. Károk nemcsak víz- és iszapelöntésből, hanem vízfolyások medrében és műtárgyakban is keletkezhetnek. Ezek helyreállítása ugyancsak jelentő anyagi terhet jelent.
Az alkalmazható védekezési módok eltérnek egymástól aszerint, hogy sík- vagy dombvidéki vízkárjelenség ellen kell védekezni. Síkvidéken általában a vízkormányzás alkalmazható eredményesen a nagykiterjedésű, de általában kis mélységű belvíz elvezetésére. Ez a víz célzott irányítását jelenti az árkok, belvízcsatornák között, továbbá a vízvisszatartását, majd továbbvezetését. A levonulás gyorsítására szivattyúzás is alkalmazható. A feltöltődött csatornák, medrek iszapolásával, szüksége esetén a szűk keresztmetszetű átereszek felbontásával ugyancsak gyorsítani lehet a káros víz levezetését.

A dombvidéki területeken, ahol a vízlevonulás általában igen heves és gyors, az árvízzel veszélyeztetetett szakaszokon védelmi anyagokat, eszközöket kell tárolni. A védekezés eredményessége az előrejelzéstől, a riasztástól, a rendelkezésre álló felkészülési idő hosszától nagymértékben függ.
A leghatékonyabb védekezési módszer a megelőzés. Ennek érdekében szükséges a vízrendezési létesítmények kiépítése, beleértve a tározókat és záportározókat is, továbbá a meglévő művek, létesítmények rendszeres karbantartása. Fontos a lefolyást gátló anyagok gyors azonnali eltávolítása a medrekből és műtárgyakból.

MMK telepulesi vizkarelharitasi tervek modszertani segedlete 2015 aprilis

Utolsó módosítás: 2019. október 18., péntek 12:33, Radó Mónika