Sajtószoba

16
2022. szeptember 16., péntek

KÖZÖSEN ÍR KI PÁLYÁZATOT A DUNA MÚZEUM ÉS A VÁRFOK GALÉRIA

OVF_kozlemeny_01

Egymillió forint a fődíja annak a képzőművészeti pályázatnak, melyet a Vízügy Duna Múzeuma a budapesti Várfok Galériával közösen írt ki. A két intézmény együttműködése a most zárult „Árapály tényezők” című kiállítással indult, melyet több mint 5000 látogató tekintett meg Esztergomban. A vízrajzi térképek témájában meghirdetett felhívásra 2023. március 31-éig várják a műveket.

10
2022. szeptember 10., szombat

Árapály tényezők című kiállítás a Duna Múzeumban

meghivo_Duna Muzeum_20220._2.jpg

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Duna Múzeum tisztelettel meghívja az érdeklődőket az Árapály tényezők című kiállításhoz kapcsolódó verses tárlatvezetésre és zenés estre Simon Márton költővel!

25
2022. augusztus 25., csütörtök

Mérséklődött az aszály, helyi hatáskörben folytatódik a vízhiány elleni védekezés

OVF_kozlemeny_01

Az utóbbi napok csapadékosabb időjárásának és a nagy folyók vízgyűjtőjéről érkező vízmennyiségnek köszönhetően mérséklődött az aszályhelyzet, emellett a szezonális öntözési igények is csökkentek, ezért a vízhiánnyal összefüggő védekezés már nem igényel országos koordinációt, lezárul a vízügy Országos Műszaki Irányító Törzsének működése. A munkát a területi vízügyi igazgatóságok helyi hatáskörben folytatják.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Regdánszki Tamara, honlap adminisztrátor

Jégtörőflotta

2021. február 10., szerda 10:01

Charles Darwin azt mondta, hogy „a természet élettelen erői - sziklák, jég, hó, szél és víz, örökös harcban egymással, de mégis szövetkezve az ember ellen - (...) tökéletes fölényben vannak.” Hazánk árvizek által kifejezetten veszélyeztetett – területének több, mint 23%-a fekszik ártéren, amely mintegy 2,5 millió embernek ad otthont. Az elemekkel vívott örök csatában több, a GPD 25%-át kitermelő mintegy 2000 ipari létesítmény védelméről kell, hogy gondoskodjunk, ám míg az árvizek elleni védekezés jelentőségéről minduntalan szó esik, azonban a jeges árvizekről ritkán beszélünk.

A jeges árvizek rövid idő alatt keletkeznek, így a rendelkezésre álló felkészülési idő minimális. A védekezés körülményeit tovább nehezítik a mostoha időjárási viszonyok. Az időjárási körülmények az utóbbi két évszázadban hiába estek át jelentős változásokon – a jeges árvizekre a szélsőséges körülmények kedvező hatást gyakorolnak.

Az első feljegyzések már a XI. századtól fellelhetőek, valamint már mindenki hallott az 1838-as nagy árvízről, amely során 2281 ház pusztult el teljesen. Nem kell a történelemben messze menni – az 1956.-os jeges árvíz felbecsülhetetlen károkat okozva pusztított az országban, Bogyiszló települését megsemmisítve. Az összes, Kárpát-medencében feltárt töltésszakadás 30%-a köthető a jeges áradásokhoz.

A jég elleni védekezés oroszlánrészét veszi ki a megelőzés. A kialakuló jeges akadályok megbontásában, a jégzajlás levonulásában, valamint a belföldi és nemzetközi hajózási út biztosításában a hazai jégtörőflotta tölt be nélkülözhetetlen szerepet.

Az 1956-os, vízügyi szempontból is tragikus évet követően megkezdődött a flotta kiépítése, hogy a 21. század alkonyán 23 jégtörőhajó gondoskodjon a téli hónapok biztonságáról. A dunai flotta 9, tiszai 13 hajóból áll, még a Balaton védelmét egy jégtörő hajó felügyeli.

A flotta szükség esetén nem csak hazánkban, hanem a szomszédos országokban teljesít szolgálatot – ahogy ez történt a 2017-es eseményeket követően. A flotta jelentőségét tükrözi, hogy az utóbbi évek során Magyarország Kormánya mintegy 1 milliárd Ft támogatással biztosította, hogy a felújított, javított gépek bármilyen kihívásra készen álljanak.

A 2017. évi szerbiai jégtörési feladatok ellátásáról szóló kisfilm az alábbi linken tekinthető meg.

Utolsó módosítás: 2021. február 10., szerda 10:11, Regdánszki Tamara