Sajtószoba

7
2021. október 7., csütörtök

Velencei-tó üzemirányítású célú vízpótlásának eredménye

kozlemeny

Befejeződött a Velencei-tó vízpótló rendszerének 5 napon keresztül tartó üzemirányítási vizsgálata és megtörtént az eredmények kiértékelése.

5
2021. október 5., kedd

Országos Védelmi Gyakorlat - Vízügy 21.10.05

OVF_kozlemeny_01

40 év után újra Országos Védelmi gyakorlatot tart a Vízügy október 5-én és 6-án, az egykori vízügyi főmérnökről, Karcagi Gáborról elnevezett, európai viszonylatban is egyedülálló, új Árvízvédelmi Gyakorlóközpontban.

5
2021. október 5., kedd

Ilyen 40 éve nem volt! Országos Védelmi Gyakorlat a vízügybe

OVF-meghivo_

Az alkalom jelentőségét mutatja, hogy csaknem 40 éve nem volt példa hasonló horderejű szakmai eseményre a vízügyi szolgálatban.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Süveggyártó Anita, árvízvédelmi referens

Nagyvízi mederkezelés

2021. február 10., szerda 10:46

Tartalomfelelős: Dobó Kristóf, főosztályvezető

Nagyvízi  Mederkezelési Tervek

A rendkívüli árvizek történetében példátlan gyorsasággal egymást követő és a korábbi vízszintmagasságokat rendre meghaladó árvizek 1998–2013 között azt bizonyítják, hogy az árvízvédekezés hagyományos eszközei kimerültek. A sikeres védekezés esélyének megőrzéséhez új eszközöket is keresni kell, elsősorban a megelőzés területén. Különösen jelentős, hogy a medrekben elhelyezkedő építmények, elvadult szántók, erdők aljnövényzetének elburjánzása stb. korlátozzák a folyó természetes életterét. Ezt igazolja, hogy az elmúlt két évtizedben levonuló, korábbi vízszintmagasságokat rendre meghaladó árvizeknél megfigyelhető volt, hogy az árvízi vízhozamok nem nőttek, azonban a vízállások erősen emelkedtek (pl. Budapestnél 10 éven belül 3 alkalommal – 2002, 2006, 2013 – döntött rekordot a Duna vízállása. A folyók felé terjeszkedő települések nem csak rontják az árvíz levezetését, hanem ezeknek a településrészeknek a megvédése árvíz idején rendkívüli erőfeszítést, esetenként a védett értéket messze meghaladó ráfordítást igényel. Gátat kell tehát vetni a folyók vízszállító képességét csökkentő, duzzasztást okozó tevékenységeknek. Helyre kell állítani, illetve javítani kell az árvízi hozamok levezetését. Ez is fontos eszköz a klímaváltozás miatt gyarapodó szélsőségek kedvezőtlen hatásainak az ellensúlyozásában.

A sikeres védekezés esélyének megőrzéséhez és a kiadások stabilizálásához elsősorban a megelőzés területén szükséges fejleszteni.

 A „nagyvíz mederkezelési terv” intézményét a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) hozta létre. A javaslat a végrehajtás feltételeit rendezi azzal, hogy megalkotja a folyók nagyvízi medrére vonatkozó kezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokat. Erre a Vgtv. 45. § (7) bekezdés x) pontja ad felhatalmazást.

A Nagyvízi Mederkezelési Tervek (NMT) értékelhetővé teszik a jelenlegi állapotot és mérlegelési lehetőséget teremtenek a hullámtéri viszonyok megváltoztatásához, hogy az kedvezőbb lefolyási viszonyokat eredményezzen, így csökkentve az egyes vízhozamokhoz tartozó vízszinteket. A tervek minden mértékadó árvízszinttel rendelkező folyószakaszra elkészültek.

A célok eléréséhez a hullámterek kezelőinek összehangolt, egymás érdekeit figyelembe vevő munkájára, ebből kiindulva a tervek területrendezési, erdészeti és természetvédelmi kezelési tervekkel való összeillesztésére van szükség.

Nagyvízi mederkezelési tervdokumentációk

Az árvizek levezetését szolgáló nagyvízi medrek kezelésével kapcsolatos hatályos szabályozást „a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról” szóló 83/2014. (III. 14.) Kormányrendelet írja elő. A vízügyi igazgatóságok a mederkezelési tervdokumentációkban a fajlagos vízhozamok alapján több lefolyási zónára (elsődleges, másodlagos, átmeneti, áramlási holttér stb.) osztják a nagyvízi medret, és a jövőben ezen lefolyási zónákhoz rendelt, a használatra és építésre vonatkozó szabályok alapján adnak ki vízügyi szakmai szempontból mérlegelt ún. nagyvízi mederkezelői hozzájárulást. A tervdokumentációkat 2017-ben az Országos Vízügyi Főigazgatóság elfogadta.

nagyvizimederkezelesiterv

A Nagyvízi Mederkezelési Terv készítése során elvégzett fontosabb feladatok:

  • A nagyvízi meder kijelölések meghatározása
  • A már elkészült nagyvízi meder bejegyzéseket felülvizsgálata, az újakat elkészíteni
  • Modellezés
  • Az adott mederszakasz árvízlevezető képességének megőrzéséhez és javításához szükséges előírások és tervezett beavatkozások meghatározása, mederkezelési tervek összeállítása

 

 

Utolsó módosítás: 2021. február 10., szerda 10:48, Regdánszki Tamara