Sajtószoba

16
2022. szeptember 16., péntek

KÖZÖSEN ÍR KI PÁLYÁZATOT A DUNA MÚZEUM ÉS A VÁRFOK GALÉRIA

OVF_kozlemeny_01

Egymillió forint a fődíja annak a képzőművészeti pályázatnak, melyet a Vízügy Duna Múzeuma a budapesti Várfok Galériával közösen írt ki. A két intézmény együttműködése a most zárult „Árapály tényezők” című kiállítással indult, melyet több mint 5000 látogató tekintett meg Esztergomban. A vízrajzi térképek témájában meghirdetett felhívásra 2023. március 31-éig várják a műveket.

10
2022. szeptember 10., szombat

Árapály tényezők című kiállítás a Duna Múzeumban

meghivo_Duna Muzeum_20220._2.jpg

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Duna Múzeum tisztelettel meghívja az érdeklődőket az Árapály tényezők című kiállításhoz kapcsolódó verses tárlatvezetésre és zenés estre Simon Márton költővel!

25
2022. augusztus 25., csütörtök

Mérséklődött az aszály, helyi hatáskörben folytatódik a vízhiány elleni védekezés

OVF_kozlemeny_01

Az utóbbi napok csapadékosabb időjárásának és a nagy folyók vízgyűjtőjéről érkező vízmennyiségnek köszönhetően mérséklődött az aszályhelyzet, emellett a szezonális öntözési igények is csökkentek, ezért a vízhiánnyal összefüggő védekezés már nem igényel országos koordinációt, lezárul a vízügy Országos Műszaki Irányító Törzsének működése. A munkát a területi vízügyi igazgatóságok helyi hatáskörben folytatják.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Süveggyártó Anita, kiemelt műszaki referens

Nagyvízi mederkezelés

2021. február 10., szerda 10:46

Tartalomfelelős: Dobó Kristóf, főosztályvezető

Nagyvízi  Mederkezelési Tervek

A rendkívüli árvizek történetében példátlan gyorsasággal egymást követő és a korábbi vízszintmagasságokat rendre meghaladó árvizek 1998–2013 között azt bizonyítják, hogy az árvízvédekezés hagyományos eszközei kimerültek. A sikeres védekezés esélyének megőrzéséhez új eszközöket is keresni kell, elsősorban a megelőzés területén. Különösen jelentős, hogy a medrekben elhelyezkedő építmények, elvadult szántók, erdők aljnövényzetének elburjánzása stb. korlátozzák a folyó természetes életterét. Ezt igazolja, hogy az elmúlt két évtizedben levonuló, korábbi vízszintmagasságokat rendre meghaladó árvizeknél megfigyelhető volt, hogy az árvízi vízhozamok nem nőttek, azonban a vízállások erősen emelkedtek (pl. Budapestnél 10 éven belül 3 alkalommal – 2002, 2006, 2013 – döntött rekordot a Duna vízállása. A folyók felé terjeszkedő települések nem csak rontják az árvíz levezetését, hanem ezeknek a településrészeknek a megvédése árvíz idején rendkívüli erőfeszítést, esetenként a védett értéket messze meghaladó ráfordítást igényel. Gátat kell tehát vetni a folyók vízszállító képességét csökkentő, duzzasztást okozó tevékenységeknek. Helyre kell állítani, illetve javítani kell az árvízi hozamok levezetését. Ez is fontos eszköz a klímaváltozás miatt gyarapodó szélsőségek kedvezőtlen hatásainak az ellensúlyozásában.

A sikeres védekezés esélyének megőrzéséhez és a kiadások stabilizálásához elsősorban a megelőzés területén szükséges fejleszteni.

 A „nagyvíz mederkezelési terv” intézményét a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) hozta létre. A javaslat a végrehajtás feltételeit rendezi azzal, hogy megalkotja a folyók nagyvízi medrére vonatkozó kezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokat. Erre a Vgtv. 45. § (7) bekezdés x) pontja ad felhatalmazást.

A Nagyvízi Mederkezelési Tervek (NMT) értékelhetővé teszik a jelenlegi állapotot és mérlegelési lehetőséget teremtenek a hullámtéri viszonyok megváltoztatásához, hogy az kedvezőbb lefolyási viszonyokat eredményezzen, így csökkentve az egyes vízhozamokhoz tartozó vízszinteket. A tervek minden mértékadó árvízszinttel rendelkező folyószakaszra elkészültek.

A célok eléréséhez a hullámterek kezelőinek összehangolt, egymás érdekeit figyelembe vevő munkájára, ebből kiindulva a tervek területrendezési, erdészeti és természetvédelmi kezelési tervekkel való összeillesztésére van szükség.

Nagyvízi mederkezelési tervdokumentációk

Az árvizek levezetését szolgáló nagyvízi medrek kezelésével kapcsolatos hatályos szabályozást „a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról” szóló 83/2014. (III. 14.) Kormányrendelet írja elő. A vízügyi igazgatóságok a mederkezelési tervdokumentációkban a fajlagos vízhozamok alapján több lefolyási zónára (elsődleges, másodlagos, átmeneti, áramlási holttér stb.) osztják a nagyvízi medret, és a jövőben ezen lefolyási zónákhoz rendelt, a használatra és építésre vonatkozó szabályok alapján adnak ki vízügyi szakmai szempontból mérlegelt ún. nagyvízi mederkezelői hozzájárulást. A tervdokumentációkat 2017-ben az Országos Vízügyi Főigazgatóság elfogadta.

nagyvizimederkezelesiterv

A Nagyvízi Mederkezelési Terv készítése során elvégzett fontosabb feladatok:

  • A nagyvízi meder kijelölések meghatározása
  • A már elkészült nagyvízi meder bejegyzéseket felülvizsgálata, az újakat elkészíteni
  • Modellezés
  • Az adott mederszakasz árvízlevezető képességének megőrzéséhez és javításához szükséges előírások és tervezett beavatkozások meghatározása, mederkezelési tervek összeállítása

 

 

Utolsó módosítás: 2021. február 10., szerda 10:48, Regdánszki Tamara