Sajtószoba

7
2021. október 7., csütörtök

Velencei-tó üzemirányítású célú vízpótlásának eredménye

kozlemeny

Befejeződött a Velencei-tó vízpótló rendszerének 5 napon keresztül tartó üzemirányítási vizsgálata és megtörtént az eredmények kiértékelése.

5
2021. október 5., kedd

Országos Védelmi Gyakorlat - Vízügy 21.10.05

OVF_kozlemeny_01

40 év után újra Országos Védelmi gyakorlatot tart a Vízügy október 5-én és 6-án, az egykori vízügyi főmérnökről, Karcagi Gáborról elnevezett, európai viszonylatban is egyedülálló, új Árvízvédelmi Gyakorlóközpontban.

5
2021. október 5., kedd

Ilyen 40 éve nem volt! Országos Védelmi Gyakorlat a vízügybe

OVF-meghivo_

Az alkalom jelentőségét mutatja, hogy csaknem 40 éve nem volt példa hasonló horderejű szakmai eseményre a vízügyi szolgálatban.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Regdánszki Tamara, honlap adminisztrátor

Belvízvédelem, belvízgazdálkodás

2020. november 18., szerda 08:51

1. Belvízvédelem, belvízgazdálkodás

Hazánk mintegy 45%-a síkvidéki terület, egynegyede olyan mély fekvésű sík terület, amelyről természetes úton nem folyik le a víz. Ezeket a területeket a belvízvédelmi művek nélkül állandóan vagy időszakosan hosszú időre elborítaná az összegyülekező hólé és csapadékvíz. Magyarország mintegy 45000 km2-es síkvidéki területének igen jelentős részét, 60%-át veszélyezteti számottevő mértékben a belvíz.

A kis esésű területeken, a felszínen lefolyó víz sebessége igen csekély, a vízmozgás fékezett, elvezetése nehézségekbe ütközik. Ilyen helyeken a víz természetes körülmények között visszamarad a mélyedésekben és csak mesterséges eszközökkel, létesítményekkel gondoskodnak elvezetéséről. Káros víz – belvíz – akkor keletkezik a talaj felső rétegében, ha a talaj szabad pórusai vízzel telítődnek, jellemzője, hogy helyben képződik a kedvezőtlen meteorológiai és vízjárási tényezők hatására: hirtelen hóolvadásból, csapadéktevékenységből, de keletkezhet magas talajvízállásból is, amikor a talajvíz kilép a felszínre.

belviz1
 
belviz_2

Magyarország belvízzel veszélyeztetett területeit a Pálfai index alapján I.-IV. kategóriába soroljuk. A Pálfai-féle veszélyeztetettségi index (%-ban) – olyan relatív mutatószám, amely számszerűen megadja bármely körülhatárolt térség belvízi veszélyeztetettségét. A különböző gyakorisággal elöntött területek nagyságából súlyozottan számolva meghatározható a belvíz-veszélyeztetettségi mutató. 

belviz32. ábra: A Pálfai-féle belvíz-veszélyeztetettségi térkép

 

1.1.Belvízvédekezés és védelmi készültségi fokozatok

A belvízvédekezést és annak műszaki feladatainak végrehajtását a 10/1997. (VII.17) KHVM rendelet szabályozza. A belvízvédekezés a belvízrendszerekben a mértékadó helyzetet megközelítő vagy azt meghaladó hidrológiai viszonyok között végzett operatív tevékenységet jelenti. A védekezés folyamatos feladat, de jellege szerint két fő időszakra osztható. A belvízmentes időszakban a belvízelvezetéshez szükséges műszaki, szervezési és igazgatási teendőket kell ellátni. A belvizes időszakokban pedig az elrendelt készültségi fokozatnak megfelelő aktív védekezés a feladat.

A védekezés során gondoskodni kell a káros vízbőség megszüntetéséről, vagyis a felszíni vizeknek – tározási és vízvisszatartási adottságok felhasználásával – a befogadóba való vezetése, ill. emelése. A belvízvédekezés területi irányítása a vízügyi igazgatóságok feladata.

A belvíz mértékétől függően különböző belvízvédekezési készültséget rendelhetnek el. A különböző készültségi fokozatok elrendelésének alapjai a következők:

1.1.1.I. fokú készültség feladatai

10/1997. (VII.17) KHVM rendelet 19. § (1) bekezdésének értelmében I. fokú készültséget kell elrendelni, ha a belvizek összegyülekezése miatt intézkedéseket kell tenni arra, hogy a belvízvédelmi szakasz főcsatornái befogadóképesek legyenek, továbbá akkor, ha a várható belvizek befogadásához a főcsatornákat előüríteni, jégteleníteni, vagy a hóval betemetett szakaszokat tisztítani kell, valamint akkor, ha a belvizek gravitációs levezetésének lehetősége megszűnt.

A készültség elrendelése után a szakasz-védelemvezető megvizsgálja a főcsatornák, zsilipek, szivattyútelepek, egyéb műtárgyak állapotát. A készültség ideje alatt - szükség szerint - nappali figyelő- és őrszolgálatot kell tartani. Gondoskodni kell a csatornákból a víz szabad lefolyását gátló akadályok eltávolításáról, a szükséges vízkormányzásról, a szivattyútelepek üzemeltetéséről, a műtárgyak megfelelő kezeléséről.

1.1.2.II. fokú készültség feladatai

10/1997. (VII.17) KHVM rendelet 19. § (2) bekezdésének értelmében II. fokú készültséget kell elrendelni, ha az odavezetett belvizek következtében a szivattyútelepeket és egyéb vízkormányzó műtárgyakat kétműszakos üzemben kell működtetni.

II. fokú készültség esetén, az I. fokú készültségre előírtakon túlmenően szükség szerint gondoskodni kell a szállítható szivattyúk készenlétbe helyezéséről, illetve üzembe állításáról, a belvíznek az állandó jellegű belvíztározókba való bevezetéséről.

1.1.3.III. fokú készültség feladatai

10/1997. (VII.17) KHVM rendelet 19. § (3) bekezdésének értelmében III. fokú készültséget kell elrendelni, ha a védelmi szakasz területén a szivattyútelepek névleges összteljesítményük legalább 75%-ával folyamatosan üzemelnek, vagy a levezető kapacitás elégtelensége miatt a belvizek visszatartását, illetőleg szükségtározását kell elrendelni.

III. fokú készültség esetén a vízügyi igazgató az I. és II. fokú készültségre előírtakon túlmenően szükség szerint elrendeli a belvizek elvezetésének korlátozását, illetőleg a szakaszos vízlevezetést, és igénybe veheti a kiépített, belvíztározásra kijelölt területeket.

1.1.4.Rendkívüli készültséggel kapcsolatos intézkedések

10/1997. (VII.17) KHVM rendelet 19. § (4) bekezdésének értelmében, ha a VIZIG működési területén a belvízi elöntés olyan méreteket ölt, hogy a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók, a vízügyi igazgató - a védelmi bizottság elnökének egyidejű tájékoztatásával - köteles az Országos Műszaki Irányító Törzs (Törzs) vezetője útján a miniszternek javaslatot tenni a rendkívüli készültség elrendelésének kezdeményezésére. A VIZIG szakasz-védelemvezetője a belvízvédelmi rendszerben védekező szervezetek védekezését köteles összehangolni, tevékenységüket a főcsatornákon folytatott védekezésnek alárendelni.

Rendkívüli készültség esetében a belvizek szükségtározására igénybe veendő területeket elő kell készíteni. A szükségtározó igénybevételét a vízügyi igazgató kezdeményezésére, a Törzs vezetőjének javaslatára, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter engedélyezi.

Utolsó módosítás: 2020. november 18., szerda 08:58, Regdánszki Tamara