Sajtószoba

16
2022. szeptember 16., péntek

KÖZÖSEN ÍR KI PÁLYÁZATOT A DUNA MÚZEUM ÉS A VÁRFOK GALÉRIA

OVF_kozlemeny_01

Egymillió forint a fődíja annak a képzőművészeti pályázatnak, melyet a Vízügy Duna Múzeuma a budapesti Várfok Galériával közösen írt ki. A két intézmény együttműködése a most zárult „Árapály tényezők” című kiállítással indult, melyet több mint 5000 látogató tekintett meg Esztergomban. A vízrajzi térképek témájában meghirdetett felhívásra 2023. március 31-éig várják a műveket.

10
2022. szeptember 10., szombat

Árapály tényezők című kiállítás a Duna Múzeumban

meghivo_Duna Muzeum_20220._2.jpg

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Duna Múzeum tisztelettel meghívja az érdeklődőket az Árapály tényezők című kiállításhoz kapcsolódó verses tárlatvezetésre és zenés estre Simon Márton költővel!

25
2022. augusztus 25., csütörtök

Mérséklődött az aszály, helyi hatáskörben folytatódik a vízhiány elleni védekezés

OVF_kozlemeny_01

Az utóbbi napok csapadékosabb időjárásának és a nagy folyók vízgyűjtőjéről érkező vízmennyiségnek köszönhetően mérséklődött az aszályhelyzet, emellett a szezonális öntözési igények is csökkentek, ezért a vízhiánnyal összefüggő védekezés már nem igényel országos koordinációt, lezárul a vízügy Országos Műszaki Irányító Törzsének működése. A munkát a területi vízügyi igazgatóságok helyi hatáskörben folytatják.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Regdánszki Tamara, honlap adminisztrátor

Belvízvédelem, belvízgazdálkodás

2020. november 18., szerda 08:51

1. Belvízvédelem, belvízgazdálkodás

Hazánk mintegy 45%-a síkvidéki terület, egynegyede olyan mély fekvésű sík terület, amelyről természetes úton nem folyik le a víz. Ezeket a területeket a belvízvédelmi művek nélkül állandóan vagy időszakosan hosszú időre elborítaná az összegyülekező hólé és csapadékvíz. Magyarország mintegy 45000 km2-es síkvidéki területének igen jelentős részét, 60%-át veszélyezteti számottevő mértékben a belvíz.

A kis esésű területeken, a felszínen lefolyó víz sebessége igen csekély, a vízmozgás fékezett, elvezetése nehézségekbe ütközik. Ilyen helyeken a víz természetes körülmények között visszamarad a mélyedésekben és csak mesterséges eszközökkel, létesítményekkel gondoskodnak elvezetéséről. Káros víz – belvíz – akkor keletkezik a talaj felső rétegében, ha a talaj szabad pórusai vízzel telítődnek, jellemzője, hogy helyben képződik a kedvezőtlen meteorológiai és vízjárási tényezők hatására: hirtelen hóolvadásból, csapadéktevékenységből, de keletkezhet magas talajvízállásból is, amikor a talajvíz kilép a felszínre.

belviz1
 
belviz_2

Magyarország belvízzel veszélyeztetett területeit a Pálfai index alapján I.-IV. kategóriába soroljuk. A Pálfai-féle veszélyeztetettségi index (%-ban) – olyan relatív mutatószám, amely számszerűen megadja bármely körülhatárolt térség belvízi veszélyeztetettségét. A különböző gyakorisággal elöntött területek nagyságából súlyozottan számolva meghatározható a belvíz-veszélyeztetettségi mutató. 

belviz32. ábra: A Pálfai-féle belvíz-veszélyeztetettségi térkép

 

1.1.Belvízvédekezés és védelmi készültségi fokozatok

A belvízvédekezést és annak műszaki feladatainak végrehajtását a 10/1997. (VII.17) KHVM rendelet szabályozza. A belvízvédekezés a belvízrendszerekben a mértékadó helyzetet megközelítő vagy azt meghaladó hidrológiai viszonyok között végzett operatív tevékenységet jelenti. A védekezés folyamatos feladat, de jellege szerint két fő időszakra osztható. A belvízmentes időszakban a belvízelvezetéshez szükséges műszaki, szervezési és igazgatási teendőket kell ellátni. A belvizes időszakokban pedig az elrendelt készültségi fokozatnak megfelelő aktív védekezés a feladat.

A védekezés során gondoskodni kell a káros vízbőség megszüntetéséről, vagyis a felszíni vizeknek – tározási és vízvisszatartási adottságok felhasználásával – a befogadóba való vezetése, ill. emelése. A belvízvédekezés területi irányítása a vízügyi igazgatóságok feladata.

A belvíz mértékétől függően különböző belvízvédekezési készültséget rendelhetnek el. A különböző készültségi fokozatok elrendelésének alapjai a következők:

1.1.1.I. fokú készültség feladatai

10/1997. (VII.17) KHVM rendelet 19. § (1) bekezdésének értelmében I. fokú készültséget kell elrendelni, ha a belvizek összegyülekezése miatt intézkedéseket kell tenni arra, hogy a belvízvédelmi szakasz főcsatornái befogadóképesek legyenek, továbbá akkor, ha a várható belvizek befogadásához a főcsatornákat előüríteni, jégteleníteni, vagy a hóval betemetett szakaszokat tisztítani kell, valamint akkor, ha a belvizek gravitációs levezetésének lehetősége megszűnt.

A készültség elrendelése után a szakasz-védelemvezető megvizsgálja a főcsatornák, zsilipek, szivattyútelepek, egyéb műtárgyak állapotát. A készültség ideje alatt - szükség szerint - nappali figyelő- és őrszolgálatot kell tartani. Gondoskodni kell a csatornákból a víz szabad lefolyását gátló akadályok eltávolításáról, a szükséges vízkormányzásról, a szivattyútelepek üzemeltetéséről, a műtárgyak megfelelő kezeléséről.

1.1.2.II. fokú készültség feladatai

10/1997. (VII.17) KHVM rendelet 19. § (2) bekezdésének értelmében II. fokú készültséget kell elrendelni, ha az odavezetett belvizek következtében a szivattyútelepeket és egyéb vízkormányzó műtárgyakat kétműszakos üzemben kell működtetni.

II. fokú készültség esetén, az I. fokú készültségre előírtakon túlmenően szükség szerint gondoskodni kell a szállítható szivattyúk készenlétbe helyezéséről, illetve üzembe állításáról, a belvíznek az állandó jellegű belvíztározókba való bevezetéséről.

1.1.3.III. fokú készültség feladatai

10/1997. (VII.17) KHVM rendelet 19. § (3) bekezdésének értelmében III. fokú készültséget kell elrendelni, ha a védelmi szakasz területén a szivattyútelepek névleges összteljesítményük legalább 75%-ával folyamatosan üzemelnek, vagy a levezető kapacitás elégtelensége miatt a belvizek visszatartását, illetőleg szükségtározását kell elrendelni.

III. fokú készültség esetén a vízügyi igazgató az I. és II. fokú készültségre előírtakon túlmenően szükség szerint elrendeli a belvizek elvezetésének korlátozását, illetőleg a szakaszos vízlevezetést, és igénybe veheti a kiépített, belvíztározásra kijelölt területeket.

1.1.4.Rendkívüli készültséggel kapcsolatos intézkedések

10/1997. (VII.17) KHVM rendelet 19. § (4) bekezdésének értelmében, ha a VIZIG működési területén a belvízi elöntés olyan méreteket ölt, hogy a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók, a vízügyi igazgató - a védelmi bizottság elnökének egyidejű tájékoztatásával - köteles az Országos Műszaki Irányító Törzs (Törzs) vezetője útján a miniszternek javaslatot tenni a rendkívüli készültség elrendelésének kezdeményezésére. A VIZIG szakasz-védelemvezetője a belvízvédelmi rendszerben védekező szervezetek védekezését köteles összehangolni, tevékenységüket a főcsatornákon folytatott védekezésnek alárendelni.

Rendkívüli készültség esetében a belvizek szükségtározására igénybe veendő területeket elő kell készíteni. A szükségtározó igénybevételét a vízügyi igazgató kezdeményezésére, a Törzs vezetőjének javaslatára, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter engedélyezi.

Utolsó módosítás: 2020. november 18., szerda 08:58, Regdánszki Tamara