Sajtószoba

28
2021. július 28., szerda

A Duna folyamot a Garamon keresztül ért szennyezéssel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adjuk

tajekoztatas

A működési területével érintett vízügyi igazgatóságok fokozott vízminőség-figyelőszolgálatai a Garam torkolatában, illetve a Duna folyam alsóbb szakaszán szennyezésre utaló nyomokat nem észleltek.

30
2021. július 30., péntek

Kis-Balaton Építő Tábor 4.0

kis-balaton-belyeg

Tisztelettel hívjuk és várjuk a Holnapocska Tábor sajtónyilvános tábori betekintőjére a IV. Kis-Balaton Építő Táborba!

19
2021. július 19., hétfő

Tájékoztató a Dunán levonuló árhullámról

tajekoztatas

Fontos kiemelni, hogy a jelenlegi árvíz biztonsággal levezethető az árvízvédelmi töltések között vagy a kijelölt ártereken...

13
2021. július 13., kedd

Együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás a Balaton jövője érdekében

Egyuttmukodes es kolcson segitsegnyujtas-Balaton-belyeg

A vízminőség változásának hatékonyabb nyomon követése érdekében ötéves együttműködési megállapodást kötött a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a három dunántúli vízügyi igazgatóság.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Szabó Katalin, nemzetközi referens

Határvízi együttműködések

2020. augusztus 19., szerda 12:00

Hatarvizi egyuttmukodesek

Az Alpok és a Kárpátok gyűrűjében fekvő Magyarország medence jellegű földrajzi fekvéséből adódóan a felszíni vízkészletek több mint 95%-a határainkon túlról érkezik, felszín alatti víztesteink jelentős része is határokkal osztott.

A domborzati és vízrajzi adottságokból következően hazánk árvíz-veszélyeztetettsége Európai viszonylatban is kimagasló, az ország területének majdnem 1/4-ét fenyegetik árvízi elöntések.

Magyarország árvízi biztonsága, megfelelő szintű vízgazdálkodásának biztosítása érdekében rendkívül fontosak a határvízi kapcsolatok. A hét szomszédos országgal a vízgazdálkodás területén való együttműködéseinket kétoldalú, kormányközi nemzetközi szerződések, ún. „határvízi egyezmények” szabályozzák. Az együttműködés gyakorlati kereteit a nemzetközi szerződések alapján létrehozott közös vízgazdálkodási bizottságok adják, amelyek vezetőjét és helyettesét a Kormány nevében a vízgazdálkodásért felelős miniszter nevezi ki, a külkapcsolatokért felelős miniszter egyetértésével.

Az egyezmények területi hatálya az úgynevezett közös érdekeltségű területre terjed ki, amely jellemzője, hogy az ott történő beavatkozásoknak, változásoknak releváns határon átterjedő hatása lehet.

Az egyezmények alapján létrehozott Bizottságok feladata a tevékenységek összehangolása, koordinálása a két ország vízügyi szervei között. A Bizottságok általában évi egy alkalommal, albizottságuk, illetve szakcsoportjaik pedig minimum évi két alkalommal találkoznak, ahol kiértékelik az elmúlt időszakban elvégzett tevékenységeket, megvitatják az aktuális problémákat, felmerülő kérdéseket és meghatározzák a következő időszak munkaprogramját.

A Bizottságok munkáját a határvízi titkárok, a szakterületenként, vagy területi (vízgyűjtő) alapon működő albizottságok, szakcsoportok és munkabizottságok segítik. Ők azok, akik közvetlen kapcsolatot tartanak a szomszédos államok vízügyi intézményeivel és szakmai szinten egyeztetik a felmerülő kérdéseket.

A határvízi bizottságokban, albizottságokban, szakértői csoportokban a Belügyminisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a területileg érintett Vízügyi Igazgatóságok szakértői vesznek részt. A tevékenységek a közösen kidolgozott és elfogadott szabályzatok alapján folynak. A határvízi együttműködés valamennyi vízügyi szakterületre kiterjedő feladatait - az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakmai irányítása mellett - a területi vízügyi igazgatóságok végezik. A legfontosabb feladatok, az ár-, és belvizek elleni védekezések, a határvizeket érintő vízgazdálkodási fejlesztések, a védelmi létesítmények fenntartása, üzemeltetése, a vízrajzi adatok gyűjtése és cseréje, előrejelzések, közös felülvizsgálatok, vízminőségvédelem, közös fellépés vízszennyezés, vagy egyéb, esetlegesen felmerülő vízügyi probléma esetén, az EU-s projektekben való közös részvétel.

 

A HATÁRVÍZI BIZOTTSÁGOK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

 

      MAGYARORSZÁG                                                  OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG

Magyarorszag  Magyar cimer                   Osztrak   osztrak c

 1. Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság

  • Magyar-Osztrák Vízügyi Albizottság
  • Vízminőségi szakértői csoport

 

    MAGYARORSZÁG                                                    SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG

Magyarorszag   Magyar cimer                 szlovak   szlovak c

2. Magyar-Szlovák Határvízi Bizottság    

  • Duna Albizottság
  • Ipoly Albizottság
  • Tisza és mellékfolyók Albizottság
  • Közös Vízminőségvédelmi és Hidrológiai Albizottság
  • Pénzügyi Szakcsoport
  • Hidrológiai Szakértői Csoport
  • Vízminőség-védelemi Szakértői Csoport

 

   MAGYARORSZÁG                                                  UKRÁN KÖZTÁRSASÁG

Magyarorszag   Magyar cimer                 ukran   ukran c

3. Magyar-Ukrán Határvízi Vízgazdálkodási Bizottság

  • Vízkárelhárítási Szakcsoport
  • Hidrológiai és Vízgazdálkodási Szakcsoport
  • Vízminőségi Szakcsoport

 

   MAGYARORSZÁG                                                ROMÁNIA

Magyarorszag   Magyar cimer               roman   roman c

4. Magyar-Román Vízügyi Bizottság    

  • Ár- és Belvízvédekezés Albizottság
  • Vízgazdálkodási és Hidrometeorológiai Albizottság
  • Vízminőségi Albizottság
  • Koordinációs és Együttműködés Fejlesztési Albizottság

 

   MAGYARORSZÁG                                                SZERB KÖZTÁRSASÁG

Magyarorszag   Magyar cimer           szerb  szerb c

5. Magyar-Szerb Vízgazdálkodási Bizottság    

  • Vízkárelhárítási Albizottság
  • Vízgazdálkodási Albizottság
  • Vízminőségvédelmi Albizottság

 

   MAGYARORSZÁG                                           HORVÁT KÖZTÁRSASÁG

Magyarorszag   Magyar cimer         horvathorvat c

6. Állandó Magyar-Horvát Vízgazdálkodási Bizottság 

  • Duna és Dráva vízgyűjtő Albizottság   
  • Mura Albizottság
  • Vízminőségvédelmi Albizottság  
  • Integrált Vízgazdálkodási Albizottság

 

   MAGYARORSZÁG                                         SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG

Magyarorszag   Magyar cimer         szloven   szloven c

7. Állandó Magyar-Szlovén Vízgazdálkodási Bizottság    

  • Vízgazdálkodási Munkacsoport  
  • Vízminőségvédelmi Munkacsoport

 

ketoldalu

 

HÍREK, AKTUALITÁSOK:

 

  • 2019. április 15-én Szabadkán írták alá azt, a fenntartható vízgazdálkodás terén a határvizeken és a közös érdekű vízgyűjtőkön történő együttműködésről szóló kétoldalú egyezményt, mely a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya között a vízgazdálkodási kérdések tárgyában 1955. augusztus 8-án Belgrádban készült egyezményt váltja fel. Az új egyezményt hazánkban a 97/2019. (IV. 30.) Korm. rendelettel hirdették ki, hatályos 2020. április 24-től.

 

  • Az Ipoly folyó Szob-Kalonda közötti szakaszának hosszirányú átjárhatósága érdekében hallépcsők kialakítását tervezik az együttműködő vízgazdálkodási szervezetek az Ipolyvece – Ipolynagyfalu/Veľká Ves nad Ipľom és Dejtár – Ipolybalog/Balog nad Ipľom térségében lévő duzzasztóműveknél.

 

  • Az Ipolyon az első világháború előtt még 47 hídon lehetett átkelni. A második világháborúban a németek által lebombázott Ipoly hidak visszaépítése – melyről a 2012. évi XXIV. törvénnyel kihirdetett, magyar- szlovák kormányközi megállapodás is rendelkezik – az Európai Uniós források felhasználásával tovább folytatódik.

 

  • Az ukrán kormány forrást biztosít a Tisza folyó balparti, Tekeháza (Tekovo) és Tiszahetény (Getenya) közötti töltésfejlesztési munkálatainak befejezésére, a Borzsa folyó balparti töltésfejlesztési munkálataira Ölyvös (Vilyhivka) községben, illetve az Ung folyó vízgyűjtőjének elöntési térképezésére.

 

  • Közös laboratóriumi vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a magyar – román államhatárt alkotó, illetve metsző vízfolyások minősége javuló tendenciát mutat a 2011-2015 közötti időszakhoz viszonyítva.

 

  • Fontos kiemelni, hogy a Maros és a Fehér-Körös egyes vízrajzi állomásain a „0” pont viszonyítási alapszintje a „Balti tengeri” alapszintről a „Fekete tengeri” alapszintre változott!

 

  • Magyarország-Horvátország és Szerbia megújította a Duna folyó Dunaföldvártól Vukovárig terjedő közös érdekű szakaszának háromoldalú együttműködés keretében kidolgozott jégvédekezési szabályzatát és elrendelte annak további alkalmazását.
Utolsó módosítás: 2020. augusztus 19., szerda 16:04, Uresch László