Sajtószoba

16
2022. szeptember 16., péntek

KÖZÖSEN ÍR KI PÁLYÁZATOT A DUNA MÚZEUM ÉS A VÁRFOK GALÉRIA

OVF_kozlemeny_01

Egymillió forint a fődíja annak a képzőművészeti pályázatnak, melyet a Vízügy Duna Múzeuma a budapesti Várfok Galériával közösen írt ki. A két intézmény együttműködése a most zárult „Árapály tényezők” című kiállítással indult, melyet több mint 5000 látogató tekintett meg Esztergomban. A vízrajzi térképek témájában meghirdetett felhívásra 2023. március 31-éig várják a műveket.

10
2022. szeptember 10., szombat

Árapály tényezők című kiállítás a Duna Múzeumban

meghivo_Duna Muzeum_20220._2.jpg

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Duna Múzeum tisztelettel meghívja az érdeklődőket az Árapály tényezők című kiállításhoz kapcsolódó verses tárlatvezetésre és zenés estre Simon Márton költővel!

25
2022. augusztus 25., csütörtök

Mérséklődött az aszály, helyi hatáskörben folytatódik a vízhiány elleni védekezés

OVF_kozlemeny_01

Az utóbbi napok csapadékosabb időjárásának és a nagy folyók vízgyűjtőjéről érkező vízmennyiségnek köszönhetően mérséklődött az aszályhelyzet, emellett a szezonális öntözési igények is csökkentek, ezért a vízhiánnyal összefüggő védekezés már nem igényel országos koordinációt, lezárul a vízügy Országos Műszaki Irányító Törzsének működése. A munkát a területi vízügyi igazgatóságok helyi hatáskörben folytatják.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Lázár Ildikó, közalkalmazott

Hidrometria

2013. november 15., péntek 12:00

A hidrometria (vízméréstan) a hidrológiai folyamatok elemzéséhez elengedhetetlenül szükséges vízrajzi adatok előállításával (mérés, adatgyűjtés) foglalkozó szakterület. Pontosabb megfogalmazás szerint a nyugvó, valamint a mozgó vizet jellemző mennyiségek mérésével foglalkozó tudomány. A hidrometria körébe tartoznak a vizet magába foglaló meder nagyságára, alakjára, anyagára, a víz által szállított hordalék mennyiségére és minőségére vonatkozó mérések is. A hidrometria főbb részei: a vízállások megfigyelése, a medrek geometriai jellemzőire vonatkozó mérések, a víz sebességének, hozamának, hordalékjellemzőinek mérése, a hullám-megfigyelések és a talajvíz jellemzőinek (szintjének, sebességének stb.) mérése.

A magyar Vízrajzi Szolgálat rendszeresen az alábbi paramétereket méri:

  • Vízállás
  • Vízhőmérséklet
  • Vízsebesség
  • Vízhozam
  • Jégviszonyok
  • Hordalékviszonyok
  • Talajvízállás
  • Rétegvízállás
  • Források vízhozama
  • Hidrometeorológiai mérések:
    • csapadék
    • hóréteg, hóvíz egyenérték
    • levegő és vízhőmérséklet
    • relatív páratartalom
    • talajnedvesség

Alkalmazott mérőeszközök és műszerek

A vízrajzi területi mérések során alkalmazott mérőeszközök lehetnek hagyományos mechanikai működési elvű v. analóg műszerek, adatgyűjtővel ellátott digitális regisztráló műszerek, különböző típusú (urh rádiós- vezetékes telefonos, mobil gsm vagy gprs) távérzékeléssel összekapcsolt ún. távadó műszerek illetve a speciális mérési igényeket kielégítő műszerek. A mért adatokat minden esetben a helyszínen elhelyezett elektronikus adatgyűjtőben tárolják, ahonnan vagy az előírt időpontokban kimásolják (regisztrálás), vagy valamilyen kommunikációs eszköz segítségével eljuttatják a mérőállomást üzemeltető VIZIG távmérő központjába (távmérés).

Felszíni vizek méréséhez használt mérőeszközök

  • lapvízmérce

A hosszegység beosztással ellátott s a mederben rögzített lap körüli víz­felszín magassága a beosztáson leolvasható. Minden vízmérce nullpontjának magasságát hazánkban a Balti tenger szintjéhez képet bemérik. Ezzel válik lehetővé a különböző vízmércéken mért relatív vízállások összehasonlíthatósága.

lapvízmérce

  • mechanikus vízállásíró

A vízen lebegő úszó a vízfelszínnel együtt emelkedik illetve süllyed, függőleges mozgását írószerkezet folyamatosan rajzolja, óraművel egyenletesen mozgatott papírszalagra.

  • nyomásérzékelős v. úszó-ellensúlyos analóg- digitális vízállásregisztráló

A mérés elve kétféle lehet. Mechanikusan a vízállást a vízen lebegő úszóval mozgatott tárcsa elfordulásával mérik, és az elfordulás mértékét feleltetik meg a vízállás változásának. Elektronikusan a vízoszlop nyomását mérik egy nyomásérzékelővel, amelynek kimenő villamos jele lineáris összefüggésben van a vízállással. A nyomásérzékelőt vagy vízbe merített szondában helyezik el, és a szondát a legkisebb vízszint alá helyezik; vagy pedig a legmagasabb vízszint fölé telepítik, és az érzékelőtől egy vékony csövön levegőt pumpálnak a víz alá (a cső végét ugyancsak a legkisebb vízszint alá helyezik). Ez esetben azt a nyomást mérik, ami a levegő csövön való kinyomásához szükséges.

úszó-ellensúlyos digitális vízszintmérő műszer
 
  •  dig. vízállásregisztráló adatgyűjtő
  •  digitális vízhőmérséklet regisztráló
  •  vízhőmérő
  •  forgószárnyas vízsebességmérő

A forgószárnyas sebességmérővel az adott mérési pontban mérik az előre meghatározott mérési idő alatt az áramló víz mozgásának hatására bekövetkező szárnyforgások számát. Ebből - kiszámítva az egy másodpercre eső fordulatszámot - a forgószárnyhoz tartozó kalibrációs egyenlet segítségével meghatározható az áramlási sebességnek a műszer tengelyirányába eső komponense.

forgószárnyas műszer számlálóval

  •  indukciós vízsebességmérő

Az indukciós elven működő vízsebességmérő műszer mozgó, forgó alkatrészt nem tartalmaz. A műszer szondából és kijelző egységből áll. A sebességet a szonda belsejében elhelyezett indukciós tekercs által keltett mágneses térben mozgó vízben, mint vezetőben ébredő elektromos feszültség mérése útján határozza meg. A vízben mért feszültség arányos a műszer szoros környezetében mozgó víz áramlási sebességével. Ezt az arányt a műszer kalibrálása során határozzák meg és az ezt leíró függvény a műszer kiértékelő egységébe van beégetve, így a műszer kijelzője közvetlenül az előre beállított mérési idő tartamra vonatkozó átlagos áramlási sebességet adja meg m/s mértékegységben.

indukciós vízsebességmérő műszer

  •  ADCP vízhozammérő

A mérés az átfolyási keresztszelvény, valamint az arra merőleges vízsebesség komponens meghatározásán alapul. A mérési módszer alapja a mozgócsónakos vízsebességmérés. Ennek keretében ultrahangos technikával meghatározza a berendezés a mérőfej alatti függély vízmélységét a műszer beállításától függő sűrűséggel kiosztott cellánként a vízsebesség nagyságát és irányát. Ezen adatoknak a hajó haladási nyomvonala mentén számított szorzat összege alapján határozza meg a vízhozamot.

ADCP vízhozammérő műszer

  • mélység- távolságmérő rúd-szalag-kötél
  •  hordozható mérőbukó

A mérőlapon átfolyó vízhozam és a mérőlap előtt kialakuló - az átfolyáskor bekövetkező leszívás által nem befolyásolt - vízállás között összefüggés (hitelesítési görbe) határozható meg. A hordozható mérőlappal végzett méréskor a vízhozamot a mérőlapon vagy az ahhoz csatolt berendezésen észlelt vízállás és a mérőlaphoz tartozó egyedi hitelesítési görbe (össze­füg­gés) segítségével számítással vagy grafikusan lehet meghatározni.

Felszín alatti mérésekhez használt mérőeszközök

  • mérősíp, elektromos vízszintérzékelő azaz kézi kútvízszintmérők

A kútba eresztett, hosszegység beosztással ellátott mérőeszközök a vízszin elérésekor fény, illetve hangjelzést adnak.

kézi kútvízszintmérő

  • szalagos vízállásmutató

Ez a mérési módszer a kutak vízszintjeinek rendszeres észlelésére szolgál. A vízszintingadozás a kútban úszót mozgat, amely ellensúllyal van kiegyensúlyozva. Az úszó mozgását szalag vagy kábel közvetíti a leolvasóberendezés kijelzőjéhez.

szalagos vízállomásmutató

  •  vízállásíró

A vízen lebegő úszó a vízfelszínnel együtt emelkedik illetve süllyed, függőleges mozgását írószerkezet folyamatosan rajzolja óraművel egyenletesen mozgatott papírszalagra.

  • nyomásérzékelős digitális vízállásregisztráló

A mérés elve kétféle lehet. Az egyik mérési elv szerint a kút vízállását a vízen lebegő úszó által mozgatott villamos jeladó használatával mérik. Ilyen eszköz csak megfelelő átmérőjű kútban, a felszíntől legfeljebb 20 méter mélységig alkalmazható. A másik mérési elv szerint a vízoszlop nyomását mérik a legkisebb  vízszint alatt elhelyezett érzékelő szondával, amelynek kimenő villamos jele  lineáris összefüggésben van a vízállással.

nyomásérzékelős vízállásregisztráló szonda

  •  nyomásmérő óra

Hidrometeorológiai mérésekhez használt mérőeszközök

  • Hellman-rendszerű csapadékmérő

Ezt a mérési módszert az előző észlelési időpont óta lehullott csapadék mennyiségi értékének meghatározására alkalmazzuk.

Hellman-rendszerű csapadékmérő

  •  csapadékíró

Ezt a mérési módszert a csapadékhullás idejének és mennyiségének folyamatos követésére és rögzítésére alkalmazzuk. A csapadékíró a csapadék részeinek és hevességének megmérését, illetve kiértékelését teszi lehetővé, a műszer óraszerkezetének típusától függő részletességgel.

csapadékíró

  • dig.automata billenőedényes csapadékmérő
  •  automata hidrometeorológiai mérőállomás

automata hidrometeorológiai mérőállomás

  • párolgásmérő kád

Ezt a mérési módszert használjuk akkor, amikor természetes vagy mesterséges szabad vízfelületek párolgását kívánjuk megmérni. A szabad vízfelszín párolgását a párolgásmérő kádban mérjük úgy, hogy meghatározott időpontokban megmérjük a vízszintet és a különbségből állapítjuk meg a két vízszintmérés közötti időtartamra eső párolgást.

párolgásmérő kád

  •  mérleges hósűrűségmérő

A hó vastagságának és vízegyenértékének megmérése mérleges hómérővel történik. A hóvastagság az érintetlen hótakaróba a talajig szúrt mintavevő henger cm-beosztással ellátott külső palástján leolvasott érték, a hóvízegyenérték meghatározása a mintavevő hengerrel kiemelt hóminta súlyának mérésén alapul.

  •  léghőmérő
  •  felszíni-mélységi talajhőmérő
  • napsugárzás mérő
  • szélsebesség- és széliránymérő

szélsebesség- és széliránymérő

 Terepi adatgyűjtő eszközök

  • PSION adatterminál
  • terepi számítógép

PSION adatterminál

terepi számítógép

 

Vízhozammérések

 A vízrajzi területi mérések részét képezik a felszíni vízfolyásokon-, csatornákon végzett vízhozammérések, melyek fontos hidrológiai alapadatokat szolgáltatnak.

Vízhozammérés ADCP műszerrel

Távmérő rendszerek

Az országban mind a 12 VIZIG működtet egy vagy több távmérő rendszert. Ezek központja rendszerint a területi igazgatóság központjában, esetleg valamelyik szakaszmérnökségen van.

A távmérő rendszerek korszerű érzékelő, adatgyűjtő és kommunikációs eszközöket használnak. A rendszerek központjába érkező adatok grafikusan és táblázatosan megjeleníthetők, feldolgozhatók és továbbíthatók más feldolgozó rendszerek felé.

távmérő berendezés

távmérő berendezés

 

Kalibrálás

A hitelesítés célja annak elbírálása, hogy a mérőeszköz megfelel-e a vele szemben támasztott követelményeknek. A kalibrálás azoknak a műveleteknek az összessége, amelyekkel megállapítható az összefüggés a mérőműszer által mutatott érték és a helyes érték között. Valójában hitelesítéskor ugyan azokat a műveleteket végzik, mint kalibráláskor, a különbség tulajdonképpen adminisztratív jellegű. Különbség van hitelesítendő/kalibrálandó műszerek körében, a hitelesítést, illetve kalibrálást végző szervezetek jogosultságában, és különbség van a műveletek eredményének interpretációjában. A hitelesítendő műszerek körét jogszabály tartalmazza (68/2000. Kormányrendelet), a kalibráló műszerek körét viszont a felhasználó határozza meg. Fontos tudni, hogy joghatással járó mérést csak hitelesített vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel lehet végezni. A használati etalonnak hitelesítési vagy kalibrálási tanúsítvánnyal kell rendelkeznie.

Utolsó módosítás: 2015. február 24., kedd 14:44, Vass Zsuzsanna