Sajtószoba

28
2021. július 28., szerda

A Duna folyamot a Garamon keresztül ért szennyezéssel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adjuk

tajekoztatas

A működési területével érintett vízügyi igazgatóságok fokozott vízminőség-figyelőszolgálatai a Garam torkolatában, illetve a Duna folyam alsóbb szakaszán szennyezésre utaló nyomokat nem észleltek.

30
2021. július 30., péntek

Kis-Balaton Építő Tábor 4.0

kis-balaton-belyeg

Tisztelettel hívjuk és várjuk a Holnapocska Tábor sajtónyilvános tábori betekintőjére a IV. Kis-Balaton Építő Táborba!

19
2021. július 19., hétfő

Tájékoztató a Dunán levonuló árhullámról

tajekoztatas

Fontos kiemelni, hogy a jelenlegi árvíz biztonsággal levezethető az árvízvédelmi töltések között vagy a kijelölt ártereken...

13
2021. július 13., kedd

Együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás a Balaton jövője érdekében

Egyuttmukodes es kolcson segitsegnyujtas-Balaton-belyeg

A vízminőség változásának hatékonyabb nyomon követése érdekében ötéves együttműködési megállapodást kötött a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a három dunántúli vízügyi igazgatóság.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Somogyi Edina, vízhasznositási-referens

Belvízvédekezés az elmúlt években

2021. július 21., szerda 15:01

A belvíz előfordulásának jellemzésére többféle mérőszám is alkalmazható. Az egyik leggyakrabban használt a belvízzel elöntött terület nagysága (hektárban kifejezve). Ezt hagyományosan helyszíni felméréssel (szemrevételezéssel), napjainkban esetenként már légi vagy űrfelvételek alapján határozzák meg. A felméréseket az egyes belvízvédelmi szakaszok végzik el, majd a vízügyi igazgatóság területére összesítik. Ezekből az adatokból egy-egy hosszabb (több hetes vagy több hónapos) belvizes időszakra vonatkozóan megállapítható a maximális elöntés nagysága.

A belvizek gyakoriságára jellemző, hogy az utóbbi 65 évből mindössze egy olyan év volt (1992), amikor nem volt szükség belvízvédekezésre. A kilencvenes évek második felében pedig olyan nagyságrendű belvíz alakult ki (1999-ben 440 ezer ha és 2000-ben 343 ezer ha), melyhez fogható több évtizeddel ezelőtt, a hatvanas években fordult elő utoljára.

Az eddig regisztrált területi elöntések maximumai (1940-ben és 1942-ben) meghaladták az 500-600 ezer hektárt. 1966 telén 370, 1970-ben pedig 280 ezer hektárt borított belvíz. Az utolsó igazi belvizes időszak 2010-2011-ben volt (355-380 ezer ha), az utóbbi 7 évben inkább az aszály dominált, nem alakultak ki nagyobb elöntések.

belvizvedekezes-elontesekeke.png

 A belvizek károkozásai érintik a síkvidéki településeket, közlekedési vonalakat, azonban túlnyomóan a mezőgazdaságilag művelt területeket. A károk mértéke általában a belvízborítás időtartamától, a víz hőmérsékletétől, a növényi kultúra tűrőképességétől és a terület termőképességétől is függ. Ezért a ritkábban jelentkező nyári belvizek nagyságrendekkel nagyobb mezőgazdasági károkat okozhatnak, mint a téliek vagy a tavasziak.

Utolsó módosítás: 2021. július 22., csütörtök 09:20, Regdánszki Tamara