Tartalomfelelős: Szabó Katalin, nemzetközi referens

Budapesti mérőgyakorlat a Tid(y)Up projekt keretében

2021. április 21., szerda 14:11

2021. április 15-én, Budapesten, egy mikroműanyag-szennyezettség felmérését szolgáló mintavételezés zajlott a Tid(y)Up elnevezésű nemzetközi projekt keretében.

A fejlett hulladékgazdálkodási technológiák és a tagországok elkötelezettsége ellenére, az Európai Unió területén egyre komolyabb problémát jelent a környezetbe kerülő műanyag. Ebből a szempontból kiemelt figyelmet érdemel a természetes vizek állapota, az élővizeket fenyegető műanyag szennyezés. Kutatások igazolják, hogy az óceáni műanyag nagy része a folyókon keresztül éri el az óceánokat. A probléma világméreteket öltött, mégsem létezik általánosan elfogadott, egységes módszer a folyók műanyag-szennyezettségének felmérésére. Különösen nagy probléma ez a Duna vízgyűjtő területén, ahol összehangolt beavatkozásokra, szemléletformálásra és megelőzésre van szükség.

A Tid(y)Up projekt a vízminőség javítására és a Tisza folyó műanyagszennyezésének csökkentésére koncentrál a forrástól a Fekete-tengerig.

A folyóvizek mikroműanyag tartalma a folyó sebességtől vagy a kibocsátás helyétől függően változik, és természetesen függ a mintavételi ponttól (a folyó keresztmetszetében és a víz mélységétől függően). A mai napig nincs olyan mérési módszertan, amely megfelel a reprezentatív mintavétel követelményeinek. Minden bevett mikroműanyag mérési módszertan elérte a határait, ezért jelenleg elengedhetetlennek tűnik a különféle megközelítések kombinálása. Így az egyik mintavételi módszer gyengeségei, kiegyenlíthetők a másik előnyeivel és fordítva. A Tid(y)Up című nemzetközi projekt keretében a szakértők 3 bevett mérési módszertant választottak ki a lehetséges összehasonlítás céljából:

  • planktonhálós kialakítású mintavételezés, több mélységi szinten,
  • szivattyús mintavételezés kaszkádszűrővel, 
  • üledékgyűjtő doboz

A mintavételi módszerek összehasonlítására egy mintavételi gyakorlat került megszervezésre Budapesten, az osztrák (BOKU), szerb (Újvidéki Egyetem – UNS), illetve román (Multisalva) partnerek részvételével. A mintavétel helyszíne a Hárosi M0-ás Duna-híd alatti folyószakasz volt, ahol a keresztszelvény mentén párhuzamosan, három ponton is kipróbálásra került a planktonhálós, illetve a szivattyús eljárás, majd a nap végén egy üledékgyűjtő dobozt egy bolyához rögzítették a szakemberek, amely 2 hétig lesz kihelyezve. A mintavételezés megvalósításához kimagasló segítséget nyújtottak a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDVVIZIG) hajós kollégái, a Luppa nevű kitűzőhajó fedélzetén.

A projekt az Interreg Duna Transznacionális Program támogatásával valósul meg.

tidyup1A mintavételi felszerelés összerakás előtt 
tidyup2
 
tidyup3A háló és a szivattyúrendszer vízbe eresztése
tidyup4A KDVVIZIG munkatársa bolyához rögzíti az üledékgyűjtő dobozt

Írta és a képeket készítette: Csatári Norbert, nemzetközi projekt koordinátor referens, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Nemzetközi Osztály

 

Utolsó módosítás: 2021. április 21., szerda 14:24, Regdánszki Tamara