Sajtószoba

28
2021. július 28., szerda

A Duna folyamot a Garamon keresztül ért szennyezéssel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adjuk

tajekoztatas

A működési területével érintett vízügyi igazgatóságok fokozott vízminőség-figyelőszolgálatai a Garam torkolatában, illetve a Duna folyam alsóbb szakaszán szennyezésre utaló nyomokat nem észleltek.

30
2021. július 30., péntek

Kis-Balaton Építő Tábor 4.0

kis-balaton-belyeg

Tisztelettel hívjuk és várjuk a Holnapocska Tábor sajtónyilvános tábori betekintőjére a IV. Kis-Balaton Építő Táborba!

19
2021. július 19., hétfő

Tájékoztató a Dunán levonuló árhullámról

tajekoztatas

Fontos kiemelni, hogy a jelenlegi árvíz biztonsággal levezethető az árvízvédelmi töltések között vagy a kijelölt ártereken...

13
2021. július 13., kedd

Együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás a Balaton jövője érdekében

Egyuttmukodes es kolcson segitsegnyujtas-Balaton-belyeg

A vízminőség változásának hatékonyabb nyomon követése érdekében ötéves együttműködési megállapodást kötött a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a három dunántúli vízügyi igazgatóság.

Korábbi események
Tartalomfelelős: Iványi Krisztina, referens

Síkvidéki vízrendezés

2013. november 15., péntek 12:00

Hazánk mintegy 45%-a síkvidéki terület. A kis esésű területeken, a felszínen lefolyó víz sebessége igen csekély, a vízmozgás fékezett, elvezetése nehézségekbe ütközik. Ilyen helyeken a víz természetes körülmények között visszamarad a mélyedésekben és csak mesterséges eszközökkel, létesítményekkel gondoskodnak elvezetéséről. Káros víz – belvíz – akkor keletkezik a talaj felső rétegében, ha a talaj szabad pórusai vízzel telítődnek, jellemzője, hogy helyben képződik a kedvezőtlen meteorológiai és vízjárási tényezők hatására: hirtelen hóolvadásból, csapadéktevékenységből, de keletkezhet magas talajvízállásból is, amikor a talajvíz kilép a felszínre.

A síkvidéki vízrendezés területi alapegysége a belvízrendszer, ami domborzatilag zárt síkvidéki vízgyűjtőterület. A belvízrendszer kisebb önállóan kezelhető egységekre, belvízöblözetekre osztható. A rendszeren belül a mezőgazdaság számára káros vizeket és a belterületről lefolyó csapadékvizeket nyílt csatornahálózat vezeti le. A levezető hálózat gerincét a főcsatornák alkotják, amelyekre – mint a levélerezet – csatlakoznak a mellékcsatornák , amelyek viszont az alacsonyabb rendű mentesítő csatornák vizeit gyűjtik össze, és továbbítják a főcsatornába. A főcsatorna a belvízrendszer vagy öblözet összegyűjtött vizeit a főbefogadóba továbbítja, ami általában töltésezett vízfolyás, folyó. A főbefogadóba a víz gravitációsan, szivattyús átemeléssel vagy a kettő kombinációjával jut el.

A belvízcsatornák műtárgyai – zsilipek, vízkormányzó műtárgyak – a vízelvezetés szabályozására szolgáló művek. Az utak, vasutak keresztezésében lévő hidak, átereszek a keresztező pályák tartozékai, de a vízátvezetés igényeit is ki kell elégíteniük. A fenéklépcsők, surrantók a nagyesésű csatornák műtárgyai. A szivattyútelepek, szivattyúállások a csatornák vizének befogadóba juttatását biztosítják abban az esetben, ha a gravitációs bevezetés feltételei hiányoznak.

A síkvidéki vízrendezési tevékenység nemcsak a belvizek elleni védekezést, a levezetés feladatait foglalja magában. A belvizes és a vízhiányos időszakok váltakozása miatt egyre jobban előtérbe kerül a belvízgazdálkodás. Lényege, hogy a vízrendezési művek célszerű üzemeltetésével a levezetés szabályozható, késleltethető, a belvizek medertározással, övgátolt legelőkön, belvíztározókban visszatarthatók. A belvízgazdálkodás a vízrendezési és a mezőgazdasági tevékenység egységes szemléletű alkalmazásával a belvizes és az aszályos időszakok kártételeinek csökkentésére egyaránt hatékony eszköz. A vizek újrahasznosíthatóságának alapkövetelménye a visszatartott, tározott víz megfelelő minősége.

Utolsó módosítás: 2015. február 26., csütörtök 13:39, Vass Zsuzsanna