A vízgyűjtő területekre az elmúlt héten lehullott nagy mennyiségű csapadék következtében több magyarországi folyón is árhullám vonul le a napokban.
A Duna Múzeum rendezvénye a Föld napja tiszteletére
Korábbi eseményekAz éghajlatváltozás, a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok, a gyakoribbá váló aszályos időszakok megkövetelik, hogy csökkenő vízkészleteink hatékony felhasználása környezetkímélő módon történjen. Ehhez hozzájárulhat a tisztított szennyvíz, mint potenciális vízkészlet felhasználása is, mely elsősorban olyan területeken nyerhet létjogosultságot, ahol nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű felszíni vagy felszín alatti vízkészlet. A világban számos területen már most is történik különböző felhasználási módok szerinti (pl. mezőgazdasági területek, parkok, járdák, utak, golf pályák, privát telkek öntözése, tápanyag utánpótlása, vizes élőhelyek, vadasparkok, erdészetek vízutánpótlása, ivóvíz bázis dúsítás, ipari felhasználás öblítővízként, hűtővízként, stb.) tisztított szennyvíz hasznosítás.
2020. május 25-én megjelent a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló 2020/741 Európai Parlament és a Tanács (EU) rendelete (a továbbiakban: (EU) Rendelet), amely kizárólag a mezőgazdasági öntözési célú újrafelhasználásra vonatkozik.
Az (EU) Rendelet célja, hogy elősegítse a tisztított szennyvíz mezőgazdasági célú felhasználását egységes vízminőségi minimumkövetelmények felállításával. Biztosítani a biztonságos mezőgazdasági felhasználást, figyelemmel a környezet, az emberi és állati egészség védelmére (pl. Kockázatkezelési Terv). Alkalmazása továbbá súlyos aszályos időszak hatásainak enyhítését szolgálhatja költség-haszon elemzés kellő figyelembevételével.
Az (EU) Rendelet értelmében (a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelvvel összhangban) 2023. június 26-tól a mezőgazdaságban csak olyan visszanyert víz (tisztított szennyvíz) használható fel, amelyet gyűjtőrendszerrel gyűjtöttek és települési szennyvíztisztító telepen tisztítottak és megfelel az (EU) Rendeletben foglaltaknak (minőségi követelmének az I. mellékletében).
Az (EU) Rendelet tagállami hatáskörbe utalja az illetékes hatóságok kijelölését, a felelősségi körök meghatározását. Magyarország részéről kizárólag az (EU) Rendelet I. melléklet 1. táblázat „D” minőségi osztályba tartozó „Ipari növények, energiaültetvények, vetőmagkultúrák” elnevezésű terménykategória öntözése támogatott, azon belül is a nem élelmezési vagy nem takarmányozási célú ipari növényeké.
A visszanyert víz előállítását másodlagos tevékenységként a szennyvíztisztító telep vízjogi engedély szerinti üzemeltetője, a víziközmű szolgáltató végzi. A tevékenység a felhasználására tervezett mezőgazdasági terület fekvése szerint illetékes vízügyi és vízvédelmi hatósághoz benyújtott bejelentés köteles, amelyre a hatóság igazolást ad ki.
A bejelentéshez mellékelt dokumentációnak tartalmaznia kell a kockázatkezelési tervet is, amelynek melléklete a visszanyert víz mezőgazdasági felhasználását megalapozó talajvédelmi terv.
A kockázatkezelési tervet a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője készíti el, a végfelhasználó bevonásával. A végfelhasználó és a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője írásbeli szerződésben (része a Kockázatkezelési tervnek) állapodnak meg az együttműködés feltételeiről, felelősségi körökről.
Az (EU) Rendelet végrehajtására a 7/2023. (I.12.) Kormányrendelettel módosításra kerültek az érintett alábbi jogszabályok is:
Az (EU) Rendelet 10. és 11. cikkében meghatározottakról (pl. adatok, engedélyek, ellenőrzés) a nyilvánosság tájékoztatása az OVF honlapján keresztül fog történni, melynek (első) határideje 2023. június 26 (EU Rendelet).
Az (EU) Rendeletben foglaltaknak megfelelően a határidőt betartva a továbbiakban részletes tájékoztatást is tervezünk elsősorban leendő felhasználók részére, reményeink szerint megkönnyítve a felhasználási lehetőségek feltérképezését, az engedélyezési eljárások átláthatóságát.