A vízhiány elleni védekezés indokoltsága
A vízhiány elleni védekezést az árvíz és belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet szabályozza, mely 2022. január 1-jétől hatályos. A téma fontossága felér az ár- és belvízvédekezéssel, mivel napjainkban az aszály súlyossága évről-évre rekordokat dönt, az aszálykár mindegyik ágazatot érinti, különösen a mezőgazdaságot. Régen is voltak aszályos időszakok, de az aszályok gyakorisága és intenzitása a mért értékek és hosszútávú előrejelzések alapján növekvő tendenciát mutat.
A Pálfai-féle aszályindex országos átlagértékei 1931 és 2022 között
Az Operatív Vízhiány Értékelő és Előrejelző Rendszer jelenleg 114 darab monitoring állomásból áll, melyek száma folyamatosan bővül. Az egyes állomásokon a hidrometeorológiai adatok mellett különböző mélységekben talajnedvesség adatok mérése is történik. A mért adatok alapján a HDI (Hungarian Drought Index) vízhiány index számítható. A HDI index a HDI0 (meteorológiai vízhiány) index, valamint a HDIS (vízhiány stressz) indexből tevődik össze. A HDIS a hőmérséklet és csapadék értékek mellett figyelembe veszi a szélsőségesen csapadékhiányos és meleg időjárási helyzetek növényekre gyakorolt hatását is. Az egyes állomások által mért és számított adatok bárki számára nyilvánosan és térítésmentesen elérhetőek az http://aszalymonitoring.vizugy.hu/ valamint a https://vizhiany.vizugy.hu/ weboldalakon és a DWMS mobilapplikáción.
Stresszhatással korrigált meteorológiai aszályindex (HDIs) 2022.07.29-én
Megelőzés, felkészülés
Az elsődleges feladat a felkészülés. A vízügy célja minden év tavaszán a többletvizek betározása, a belvíz és az árhullámok vizének megtartása országunk területén. Ez egy összetett feladat, mivel folyamatosan felkészültnek kell lennünk egy esetleges árvíz vagy belvíz bekövetkezésére, és annak az elvezetésére. A sikeresen felhalmozott vízkészlet kulcsfontosságú lehet az aszályos időszak közepén.
A vízhiány elleni védekezés során a vízkormányzás a legfőbb eszközünk. Vízfolyásainkon és csatornáinkon keresztül oda vezetjük el a vizet, ahol a legnagyobb szükség van rá. A vízügyi szervek főként a mezőgazdasági célú vízfelhasználás biztosításával foglalkoznak, azonban előfordulhat ökológiai, ipari, technológiai vízszükséglet is. Mindezek mellett a legfontosabb a lakosság ellátása ivóvízzel, melyhez szükség esetén szivattyúkat helyezünk készenlétbe, alkalmazkodva az alacsony vízszintekhez.
Az operatív vízhiány elleni védekezés készültségi fokozatai
A vízhiány elleni védekezés részleteit a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet III/B. fejezetében rögzíti. A rendelet alapján megkülönböztetünk első-, másod-, harmadfokú, valamint rendkívüli készültséget.
Az egyes készültségi fokozatok az országosan összesen 84 db vízhiánykezelő körzet területére rendelhetők el, a fokozatok elrendelése a vízügyi igazgató hatásköre, melyhez figyelembe veszi a vízügyi aszálymonitoring rendszer által szolgáltatott aszályindex határértékek alapján megállapított aszály fokozatot, illetve a helyi hidrológiai körülményeket, vízhozamot, vízállásokat, előrejelzést.
Az I. fokú készültség során az érintett vízügyi igazgatóság gondoskodik a szükséges vízkormányzásról, karbantartásról és az üzembiztonságról, továbbá felkészül a további intézkedésekre.
A II. fokú készültség során az érintett vízügyi igazgatóság az I. fokú készültségnél előírtakon túl gondoskodik a szállítható szivattyúk üzembe állításáról, vízpótlás megkezdéséről, a vízi létesítmények üzemrendjeinek szükség szerinti átalakításáról.
A III. fokú készültség során az I. és II. fokú készültségre előírtakon túl az érintett vízügyi igazgatóság vízkorlátozásokat vezethet be, valamint minden szükséges lépést megtesz a további vízkészletek biztosításáért.
A rendkívüli készültség a létfenntartási ivó- és közegészségügyi, katasztrófaelhárítási vízigények kielégítésére irányul.
Lehetséges vízhiányvédelmi beavatkozások
A víz áramlása és kormányozhatósága az alapja a vízkészlet biztosításának. Az áramlást időről-időre nehezíti, lassítja egy-egy bedőlt fa, hordalék és hulladék felhalmozódása, és a vízi növényzetek elburjánzása, melyek eltávolítása része a védekezési tevékenységnek. További feladat a műtárgyak és szivattyútelepek karbantartása. Ideiglenes szivattyúkat nem csak az ivóvíz biztosításához, de az ökológiai, és mezőgazdasági vízpótláshoz is alkalmazunk. A szerteágazó feladatok közé tartozik a mezőgazdasági vízhasználókkal történő, vízhiány esetén szükséges, szorosabb kapcsolattartás is. A vízügyi igazgatóságok minden beavatkozást az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) Törzsvezetőjének engedélyével végezhetnek el
Gádorosi aszálymonitoring állomás
Térségi vízszétosztás szabályozása
Európában hazánk területén található az egyik legnagyobb összefüggő vízgazdálkodási rendszer, a Tisza-Körös völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer, a TIKEVIR. A rendszer létjogosultságát támasztja alá a terület országos összehasonlításban kiemelt aszályossága, csapadékhiánya és a megművelt földek magas aránya. A 2022-es vízhiány elleni védekezés középpontjában is ez a rendszer állt, melyen fokozatosan egyre szigorúbb korlátozásokat kellett bevezetni a vízkészletek optimális elosztása érdekében. Szerepe és kitettsége miatt a jövőben is egyértelműen nagy hangsúlyt fog kapni minden védekezés során. Korlátozás alatt az előírt vízmennyiség térségek közötti átbocsátásának csökkentését értjük. Természetesen szükség szerint máshol pl.: a Kisalföldön is meg kell tenni a szükséges, vízhiány elleni lépéseket. A mezőgazdasági vízfelhasználás korlátozása elkerülhető a vízügyi szervek és gazdálkodók együttműködésével, mely ún. öntözési vízhasználati egyidejűségi menetrend alkalmazásával történt 2022-ben is, azaz a gazdák csak bizonyos napszakokban, ütemezett időbeosztással, az egyidejű vízkivételt elkerülve vehettek ki mezőgazdasági vízhasználathoz biztosított vízkészletet.
A TIKEVIR rendszer felépítése