Charles Darwin azt mondta, hogy „a természet élettelen erői - sziklák, jég, hó, szél és víz, örökös harcban egymással, de mégis szövetkezve az ember ellen - (...) tökéletes fölényben vannak.” Hazánk árvizek által kifejezetten veszélyeztetett – területének több, mint 23%-a fekszik ártéren, amely mintegy 2,5 millió embernek ad otthont. Az elemekkel vívott örök csatában több, a GDP 25%-át kitermelő mintegy 2000 ipari létesítmény védelméről kell, hogy gondoskodjunk, ám míg az árvizek elleni védekezés jelentőségéről minduntalan szó esik, azonban a jeges árvizekről ritkán beszélünk.
A jeges árvizek rövid idő alatt keletkeznek, így a rendelkezésre álló felkészülési idő minimális. A védekezés körülményeit tovább nehezítik a mostoha időjárási viszonyok. Az időjárási körülmények az utóbbi két évszázadban hiába estek át jelentős változásokon – a jeges árvizekre a szélsőséges körülmények kedvező hatást gyakorolnak.
Az első feljegyzések már a XI. századtól fellelhetőek, valamint már mindenki hallott az 1838-as nagy árvízről, amely során 2281 ház pusztult el teljesen. Nem kell a történelemben messze menni – az 1956.-os jeges árvíz felbecsülhetetlen károkat okozva pusztított az országban, Bogyiszló települését megsemmisítve. Az összes, Kárpát-medencében feltárt töltésszakadás 30%-a köthető a jeges áradásokhoz.
A jég elleni védekezés oroszlánrészét veszi ki a megelőzés. A kialakuló jeges akadályok megbontásában, a jégzajlás levonulásában, valamint a belföldi és nemzetközi hajózási út biztosításában a hazai jégtörőflotta tölt be nélkülözhetetlen szerepet.
Az 1956-os, vízügyi szempontból is tragikus évet követően megkezdődött a flotta kiépítése, hogy a 21. század alkonyán 23 jégtörőhajó gondoskodjon a téli hónapok biztonságáról. A dunai flotta 9, tiszai 13 hajóból áll, míg a Balaton védelmét egy jégtörő hajó felügyeli.
A flotta szükség esetén nem csak hazánkban, hanem a szomszédos országokban teljesít szolgálatot – ahogy ez történt a 2017-es eseményeket követően. A flotta jelentőségét tükrözi, hogy az utóbbi évek során Magyarország Kormánya mintegy 1 milliárd Ft támogatással biztosította, hogy a felújított, javított gépek bármilyen kihívásra készen álljanak.
A 2017. évi szerbiai jégtörési feladatok ellátásáról szóló kisfilm az alábbi linken tekinthető meg.